Fejér László (szerk.): Vizeink Krónikája. A magyar vízgazdálkodás története (Vízügyi Múzeum, Levéltár és Könyvgyűjtemény, Budapest, 2001)
A 17-18. század vízi feladatai
1836-1838 1836. július 10. Mayer Ferenc pesti hajósmester - reprezentatív tömegdemonstráció közepette - megnyitotta az első pesti polgári úszóiskolát. október 1. * Hieronymi Károly (Buda), mérnök, politikus. A kiegyezés után az első Közmunka- és Közlekedési Minisztériumban dolgozott, ahol 1874-től államtitkárként intézte a folyószabályozás, az ármentesítés, az út- és vasútépítés ügyeit. 1882-ben a magyar-osztrák államvasutakvezérigazgatója lett. Nevéhez fűződik a Fővárosi Vízművek megszervezése. 1903-1905 között Tisza István kormányában kereskedelmi miniszterként az ipar és a kereskedelem fejlesztésével foglalkozott, (t Budapest, 1911. május 4.) 1836. Latham angol építész Croydon város szennyvizének tisztítására először vett igénybe öntözhető mezőket. A szennyvízöntözési módszer a talaj természetes szűrőhatását és a talaj öntisztulását használta fel. 1 837. augusztus 14. A tavaszi nagy esőzések hatására a Görgényi-havasokban hegyomlás történt, amely elzárta a Békás-patak felső völgyét, valamint a Likas-, Hagymás-, Vereskő- és Gyilkos-patakokat. Az így képződött természetes duzzasztás eredményeképpen létrejött a Gyilkos-tó. 1837. Megalakult az első dunai vízi társulat „Paks-Faddi Ármentesítő Társulat” néven, amely vármegyei irányítás mellett már 1836- ban 16 km hosszú védőtöltést épített. Megalakult az Olt-szabályozási Társulat. 1 838. március A Duna jeges árvize Esztergomtól Szabadszállásig végigpusztította a Duna völgyét. A halálos áldozatok száma messze meghaladta a másfélszázat. június 1 8. t Babocsay József (Nagykanizsa) nagykanizsai orvos, Hévíz gyógyfürdő első ismertetője. Az általa írt - mindössze 28 lapra terjedő hírverő füzetke 1795-ben jelent meg Sopronban. (* Szigetvár, 1760. március 19.) & A pest-budai nagy árvíz Az 1838. évi Duna-völgyi jeges árvíz kialakulását az okozta, hogy a megelőző, igen kemény télben a Duna jege - több helyen torlódva - Bécsig rakódott fel. A felülről érkező olvadással indult árhullámok hatalmas jégtorlaszokat képeztek, a lezúduló víz- és jégtömegek Esztergomtól a Dráváig végigdúlták az árteret: 10 100 ház dőlt össze (Pesten és Óbudán a házak több, mint fele), 3200 megrongálódott, s csak a fővárosban életét vesztette 153 ember. Annak ellenére, hogy az árvíz után megkezdődtek egy hasonló vész megelőzésének munkálatai, csak a három város egyesítését követően, az 1870-es évektől került sor az egységes budapesti árvízvédelmi koncepció kialakítására és a szükséges mederszabályozási munkák, partfalak és Duna-hidak megépítésére. A millennium idejére kialakult budapesti Duna-part és a ma is ismert, körutakkal tagolt városszerkezet lényegében a hajdani pusztító árvíz következményeként jött létre. 1837. december 14.: A dunai jégzajlás miatt a Pestet Budával összekötő hajóhidat elbontották. december 22.: a Tolna megyei borrévi szűk Duna-ka- nyarban (Szekszárd mellett) jégtorlasz alakult ki, majd alig 42 órával később a faddi Hármas-szigetnél is. A Dunán jégtorlódások sora keletkezett. A Csepel-szigeti jégtorlaszról 1 838. február 29-én készített felvétel
