Fejér László (szerk.): Vizeink Krónikája. A magyar vízgazdálkodás története (Vízügyi Múzeum, Levéltár és Könyvgyűjtemény, Budapest, 2001)
A 17-18. század vízi feladatai
december 29.: Pest-Budán beállt a Duna jege, s a Kopaszi és Nyúlfutási zátonyon képződött jégtorlasz miatti visszaduzzasztás megindította az áradást. 1838. január 6.: Buda alacsonyabban fekvő részei víz alá kerültek, Pesten az 1775. évi árvíz után emelt gátakat megerősítették és az akkori legmagasabb vízállás fölé emelték. február 29.: Vásárhelyi Pál felmérte és lerajzolta a főváros alatti hatalmas jégtorlaszt. március 4.: Vásárhelyi Pál megkezdte cikksorozatát az „Athenaeum”-banA budapesti állóbíd tárgyában címmel. Első közlésében megjósolta a minden addigit meghaladó árvíz bekövetkezését. március5.: A tavaszias időjárás miatt Bécs fölött megindult a jég, március 7-én pedig már Pozsony is jégmentessé vált. március 12-13-: A lefelé vonuló jeget a Szentendreisziget csúcsán lévő jégtorlasz visszatartotta, március 12-én a Komárom alatti falvakban, 13-án Esztergomban tetőzött az árvíz. Itt a város 853 házából 630 összedőlt. A jégtorlasz 13-án délután mozdult ki helyéről, és a hatalmas víztömeg megindult Pest felé... március 13:6 víz elöntötte a Szentendrei-sziget falvait. március 13- este 6 óra: A Vigadónál átszakadt a pesti gát, de gyorsan betömték. A közeli Német Színházban megkezdték az előadást. március 13- este 9 óra: az áradó víz átlépte a Belvárost védő gátakat és elöntötte a Belvárost. A Német SzínÁrvízi jelenet Német nyelvű budai árvíztábla 1 838-ból ház karzatairól a nézők már el sem tudtak menekülni, az éjszakát is a teátrum épületében kellett tölteniük. március 13- éjfél: a jeges ár áttörte a biztosnak vélt Váci-gátat. Víz alá került a Terézváros jó része. március 14. hajnali 5 óra: Átszakadt a déli városrészeket védő Soroksári gát. A városra három irányból tört akadálytalanul a jeges áradat. A nap folyamán a Belváros, Lipótváros és Terézváros nagy része, a Ferencváros és a Józsefváros pedig szinte teljesen víz alá került. március 14.: gr. Lónyay Jánost József nádor árvízi királyi biztossá nevezte ki. március 15.: napközbeni szükségintézkedések: a József napi vásárt betiltották, az idegeneket hazautasították, az állatokat kihajtották a városból, megszervezték az élelmiszerellátást, és kijelölték a menhelyeket. Az árvíz sújtotta városban egyetlen pékműhely tudta folytatni működését. március 15. este 11 óra: a Duna 29 láb 4 hüvelyk 9 vonás vízállással (mai vízmérceállás szerint 1029 cm-rel) tetőzött Pest-Budán. Ekkor a jégtorlasz két oldalán 3 méteres vízszintkülönbség alakult ki. Az árvíz az addig észlelt legmagasabb (1775. évi) vízállást 165 cm-rel haladta túl. március 16.: A főváros alól elvonuló áradás végigpusztította a Csepel-sziget és a Duna-balparti síkság falvait. március 18.: A Duna a fővárosban visszatért medrébe. Ugyanakkor a Dunától 20 km-re lévő Szabadszállást és Fülöpszállást is elérte az árvíz. 1838-1839 1 838. június 30. * Bertalan Lajos (Beremend) vízmérnök, a Tisza-szabályozás befejező munkálatainak legfőbb irányítója, (f Budapest, 1901. július 30.) szeptember 1. * Hajnal Antal (Makó), a fiumei kikötő bővítésének tervező és kivitelező főmérnöke. A kiegyezés után a Közmunka- és Közlekedési Minisztériumban főmérnökként az elnöki, majd a vízépítési ügyosztályon dolgozott. 1877-ben kapott megbízást a fiumei kikötő építéséért felelős építészeti hivatal vezetésére, s az 1884-ben meginduló kikötő-fejlesztési munkák vezetésére, (f Fiume, 1907. január 27.) október 11. Pest városa az 1838-as árvíz tapasztalatait hasznosító Közönséges építési rendszabás ... című építési szabályrendeletében előírta, hogy a város területét fokozatosan fel kell tölteni. Minden épület földszinti talaja legalább 6 hüvelykkel magasabb kellett legyen, mint a tavaszi árvíz tetőző szintje. 1838. A Lányi-féle Tisza-felmérés során elkészült a folyó ősi árterének részletes kimutatása, amely szerint a Tisza-völgy árvizeknek kitett árterülete 15 921 km2 volt. Németül és magyarul is megjelent Trattner János Jégszakadás és Duna kiáradása Magyarországon című munkája, amely a kortársi feldolgozások közül a legteljesebben és leginkább tárgyszerűen adott számot a század legpusztítóbb dunai árvízéről. 1839. április 4. Siklós várában megalakult a Fekete-víz Lecsapoló Társulat, a- mely Beszédes József tervei alapján 1880-ig 1,1 millió m5 földmunkát végzett a feladat megvalósítása érdekében. A társulat többszöri szünetelés után 1896-ban Fekete-Pécsi és Egerszegi Vízlecsapoló Társulat néven alakult újjá. április 9^ * Könyves Tóth Mihály (Debrecen), mérnök. Jelentékeny szerepet vitt a Dráva szabályozási feladatainak elvégzésében, valamint a budapesti vízmű kútjainak kiépítésében, (f Budapest, 1918. november 18.)
