Fejér László (szerk.): Vizeink Krónikája. A magyar vízgazdálkodás története (Vízügyi Múzeum, Levéltár és Könyvgyűjtemény, Budapest, 2001)
A 17-18. század vízi feladatai
1825-1827 A híres hortobágyi híd 1827-ben megkezdődött a Hortobágyi kőhíd építkezése, amelyet azért létesítettek, hogy a Hortobágyon keresztül lefutó tiszai árvizek és hortobágyi belvizek levezetésének időszaka alatt is biztosítható legyen a közlekedés. A hidat 1 833-ban adták át rendeltetésének 1825. Elkészült hazánkban a Veszprém megyei Ugod községben az első artézi kút. A mintegy 14 méter mély kutat egy Bardio nevű francia fúrómester mélyítette. * Beiwinkier Károly (Pest), erdőmérnök, Buda és Pest csatornázási terveinek egyik elkészítője, (t Budapest, 1893. június) Huszár Mátyás, Berger Lajos mérnökkel együtt a Duna négy különböző pozsonyi szelvényében pontonkénti vízsebességmérést hajtott végre, hogy a folyó másodpercenkénti vízhozamát megállapíthassa. A Dunán ez volt az első alkalom, hogy a víz sebességét nem a felszíni úszókkal, hanem az akkori legkorszerűbb módon, Woltman-szárnyak használatával mérték meg. Egy S mith nevű angol Deanstone-ban először vezette le vizenyős területről alagcsövel a vizet. 1826. febr.26. * Bobik Ignác (Bocsár), a Nádorcsatorna Társulat igazgató főmérnöke. A szabadságharc után gróf Zichy Györgynél uradalmi mérnök Adonyban és Sárszentmihályon. Itt készítette el az adonyi vízelkülönítést. 1881-től a Nádorcsatorna Társulat igazgató főmérnöke lett. Ebben a beosztásban többek között a Sió alsó szakaszán évenként megismétlődő árvizek elleni védekezést szervezte meg. (f Székesfehérvár, 1921. október 21.) 1826. Vinzenz Priessnitz (1799-1851) a sziléziai Graefenbergben egy hideg vízzel gyógyító (hidroterápiái) intézetet létesített. Bécsben megjelent Jacob Alt: Donau-Ansichten nach dem Laufe des Donaustromes [Folyómenti dunai látképek] című albuma, amely Donaueschingentől Belgrádon át egészen Szulináig a legszebb tájakat összesen 264 eredeti kőrajzon mutatta be. 1827. április 23. A Helytartótanács utasítást adott a Latorca és mellékvizeinek szintezésére. A munkát Bosky Lajos Bereg vármegyei mérnökre bízták. Nadas és füzes Bodoky Mihály, Békés vármegye mérnöke 1826-ban vízrajzi leírást készített a Körös egyes ágainak Békés megyei szakaszairól. Összeállításában részletesen bemutatta miként élt a lakosság a folyó menti községekben, beszámolt a faúsztatás, nádvágás, gyékényfonás, halászat hasznáról is. Alföldi táj a 1 9. században A Desdemona utasai Széchenyi István 1830 nyarán „Desdemona”-ra keresztelt bárkáján nagy jelentőségű dunai hajóútra indult. Személyesen akarta megtapasztalni, milyen technikai és politikai akadályokkal kell megküzdeniük a Fekete-tenger felé kitörni igyekvő DDSG-nak és gőzhajóinak. Ő ekkor már elkötelezett híve volt - a nagy utazás után még inkább az lett a dunai gőzhajózásnak. Két, számára fontos útitársat vitt magával: barátját, a 17 évvel fiatalabb gr. Waldstein Jánost, és az országos hírű vízmérnököt, Beszédes Józsefet. Waldstein a ScniiiERnél Wallenstein néven szereplő híres osztrák hadvezérnek a leszármazottja volt, aki egyetemet végzett, öt nyelven beszélő művelt ifjú lévén nagy tisztelettel nézett fel SzÉCHEXYire. Széchenyi - különösen az utazás alatti nagy betegségében - személyes és országos gondjait egyaránt megosztotta vele. A bolgár és az oláh part között lassan úszó „Desdemo- ná”-n neki mondta tollba politikai végrendeletét is, melynek egyik legfontosabb gondolata, hogy az ország kapuit a nagyvilág felé meg kell nyitni. A gondolattal
