Fejér László (szerk.): Vizeink Krónikája. A magyar vízgazdálkodás története (Vízügyi Múzeum, Levéltár és Könyvgyűjtemény, Budapest, 2001)
A 17-18. század vízi feladatai
1770-1773 1771. április 14. Királyi rendelet intézkedett arról, hogy a Sárvíz alsóbb, Tolna vármegyei szakaszának felmérése megkezdődjön, s a szükséges szabályozások előkészítése megtörténjen. 1772. július 7-11. A Sárvíz- Sió-szabályozás királyi biztosa, br. Sigray Károly, Böhm Ferenc és Krieger Sámuel mérnökök, valamint az érintett megyék képviselőinek társaságában a helyszínen tanulmányozta a vízviszonyokat, s a helyszíni szemle eredményeként létrehozták a Sárvíz, a Kapos, a Sió és a Balaton szabályozásának kérdésével foglalkozó bizottságot. E bizottság számára készítette Krieger Sámuel 1776-ról keltezett térképét, amelyet a közhiedelem a Balaton lecsapolásának térképeként emleget. szeptember 4. Mária Terézia uralkodói határozatával két hajózási igazgatóságot (Navigations Divisions Direction) szervezett. Az első osztály a Száva és a Kulpa folyón, a második a Duna Engelhartszell - Zi- mony közötti szakaszán működött. 1 773. szeptember 27. Anton Freudhofer (Freidhoffer) v. Steinbach kamarai számtiszt Joseph Walcher hajózási igazgató utasítására elkészítette a Tiszának a dunai torkolat és Szeged közötti hajózási térképét, amely amaga nemében az első ilyen céllal felvett tiszai térképvázlat volt. 1773^ Báró Sigray Károly, a frissen kinevezett Sárvíz-szabályozási királyi biztos megbízásából Böhm Ferenc szabályozási tervet készített a Duna Baja-Báta közötti szakaszának rendezésére. A tervek alapján Tolnától Bátáig 7 km-nyi töltést meg is építettek Mária Terézia engedélyezte, hogy a sójövedék 1,5 %-át a folyók vízrajzi felvételére és a hajózható (tutajozható) folyók medrének karbantartására használják fel. Ebből az esztendőből származott a magyarországi folyami sóutak áttekintő térképe, amelyet Mi- lecz (Miletz) György kamarai mérnök, később sóbányai igazgató készített a kormányzat számára. Az első tiszai hajózási térkép 1 773-ból
