Fejér László (szerk.): Vizeink Krónikája. A magyar vízgazdálkodás története (Vízügyi Múzeum, Levéltár és Könyvgyűjtemény, Budapest, 2001)
A 17-18. század vízi feladatai
1746-1750 vas, megint mást a társzekér. A hídra lépés előtt kellett kifizetni a hídvámot, amelyért elismervényül „hídbár- cát”, azaz egy az adott híd emblémájával ellátott fém lapocskát kapott az utazó. Ezt kellett leadnia a túloldalon az „ellenőröknek”. Természetesen voltak kedvezmények: Magyarországon nemes embernek sehol nem kellett átkelési díjat fizetnie, de például a pest-budai hajóhídon a két város szabad polgárai sem fizettek. Az ügyben az áttörést a Lánchíd jelentette, ahol mindenkinek, kivétel nélkül le kellett rónia a hídon való átkelés árát. Könyörgés a fokok eltöltése ellen Tekintetes Nemes Vármegye nekünk kegyes Atyáink.... értettük, az Ingeniemek tellyes szándékát.... hogy minden Dunából kiszolgálófokok és erek... el zárassanak, ezen felül a Duna mentében olly töltés vettessék, hogy annak ki áradása... meg gátoltassék és e szerint a föld az víz járásoktól és kiöntésektől megmenekedjen. Mi pedig, kik Gyermekségünktől fogva itt lakunk, és mind nagyobb, mind kissebh árvizeket értünk... és tudjuk mindenkor az vizek... rendes áradása hasznunkat szerzi, mert szárazság idején bőséges kaszállást és marha legeltetést tapasztalunk, az Halból pediglen nemcsak élelmünket és ruházatunkat, hanem minden adóinkat ésportiofizetésünketszerezhettyük. ... lehetetlen ... azt vélünk, elhitetni..., hogy a... töl- tésekgátokés rekeszek... a Dunának (rendkívüli) kiöntését rólunk, elfordítsa, a rendes kiöntések, ellen pedig, melyben inkább basznunk hogy sem kárunk vagyon, nem szükséges az nagy áradás ellen való munka. .. (mert) a víz rajtunk maradna, posvánnyá válna és mind minékünk, mind pedig Marháink Dög- letességét nemzené és ... pusztulásunkat okozná. Könyörgünk ezért alázatosan és Instálunk.... hogy... végső pusztulásra ne juthassunk... a Tkts. Ns. Vármegyének megfélemlet szegény fiai, Nyéki, Pilisi és Detsi szegénység.” A sárköziek 1774-ben kelt könyörgő levele, amelyben az erek, fokok eltöltése és a Duna-szakasz szabályozása ellen sorolják érveiket. Könyörgés a Duna hátai kanyarulatának szabályozása érdekében Tekéntetes Nemes Vármegye! [Bála] Helységének Közönséges lakosi, siralmas panaszokat az Tettes Nemes Várgye előtt.. [kérelmezve előadják], úgymint: 1. Azon tapasztalható minden, és szemben tűnő kárai között, mellyeket a Dunának veszedelmes ki áradásában kénteleníttetik szenvedni, az legnagyobb ínség, és nyomorúság, hogy a Duna éppen az Helység derekának, és az Templomnak neki szeget; és kevés idő múlva (ha úgy marad:) ell is pusztítja, és semmivé teszi... 2. Ezen veszedelemnek, és kárnak meg orvoslása, az Helységnek pedig éppen meg maradása úgy leginkább, és igen könnyű erővelorvosoltatnék meg, ha Gyűrűs háj felé (-.mely a Méltos kalotsai Érsek eő Excellentiaja határában vagyon, a hol tudni illik a Két Dunának legnagyobb ütközvete vagyon, Szeremlei Helységen állói:) ell vájattatnék... 1782. szeptember 2. Dunai táj Báta környékén, napjainkban 1746. * Krieger Sámuel (Eperjes), mérnök, térképész, a Hajózási Igazgatóság mérnöke, számos vízimunkálat műszaki felügyelője, a Sió és a Kapos szabályozási terveinek elkészítője. Kéziratos Ba- laton-térképe a tó egykori állapotának forrásértékű ábrázolása. (f Sopron, 1781. március 8.) 1 747. ősze Mikoviny Sámuel a Tata-környéki mocsarak lecsapolása érdekében két vármegye jobbágyainak munkájával megásatott egy- az akkori Füzitőnél a Dunába vezető - csatornát. Ez volt hazánkban az egyik első szakszerű lecsapolási munka, amely 9,4 km2-t mentesített a káros vizektől. 1747. * Vertics (Vertich) József (Hódmezővásárhely), a szenei mérnökképző intézetben tanult vármegyei mérnök, aki az 1770- es évek végén részletesen felvette a Maros Csanád vármegyei szakaszát 22 db 1:14 000 léptékű lapon, valamint elkészítette a Tisza csongrádi szakaszának áttekintő térképét. Korának egyik legjobb térképésze volt. (f Hódmezővásárhely, 1828. augusztus ?) Az erdélyi harmadik joggyűjtemény, a Novelláris Artikulusok Mária Terézia által szentesített ezévi Vili. cikkelye rendelkezett az aranymosás körülményeiről és a tevékenység szabadságáról. 1 748. március 1 9. * Kiss József (Buda) kamarai mérnök, a 18. század második felének jeles vízmérnöke, a Tiszát a Dunával összekötő Ferenc- csatorna tervezője, s az építkezéseknek 1797-ig vezetője (f Zom- bor, 1813. március 13.) 1749. * Tumler Henrik (Veszprém), korának neves vízépítő mérnöke, a veszprémi vízvezeték egyik tervezője és építője, a budai 15. századi szivattyús vízmű helyreállítója, a svábhegyi forrásokból táplált vízvezeték korszerűsítője. Foglalkozott a Marcal szabályozásával, és állást foglalt a Balaton lecsapolásának terve ellen. (t Veszprém. 1835 ?) 1750. Pécs város határozata értelmében: 12 forint büntetés terhe alatt- a Tettye patakban tilos mosni, áztatni, csatornát belevezetni,fóléépíteni, bármi módon szennyezni. &
