Fejér László (szerk.): Vizeink Krónikája. A magyar vízgazdálkodás története (Vízügyi Múzeum, Levéltár és Könyvgyűjtemény, Budapest, 2001)
A 17-18. század vízi feladatai
1732-1736 1732. Ez évtől kezdve maradtak fenn adatok a Duna pest-budai vízállásáról. Henry Pitot francia tudós megalkotta a róla elnevezett vízsebességmérő műszert, a hidrodinamikai nyomásnak megfelelő sebességmagasságot mutató Pitot-csövet. A műszer a folyami vízsebesség-méré- sekre kevésbé volt alkalmas, de a hidraulikai laboratóriumokban mindmáig alkalmazzák. A Duna áradása következtében az árhullám csúcsa elérte a régi budai vízmércén mért 22 láb (695 cm) magasságot. 1 734. január 23. * Kempelen Farkas (Pozsony) mechanikus, feltaláló, kancelláriai tanácsos. Bülcsészetet és jogot tanult, de rendkívül sokoldalú tehetség volt. Ami a vízépítészettel kapcsolatos tevékenységét illeti, ő volt a budai vár egyik vízmüvének felújítója, valamint a schönbrunni palota szökőkútjainak tervezője, (f Becs, 1804. március 26.) 1735. Bécsben megjelent Bél Mátyás (1684—1749) Aó9//7íz* Hungáriáé Novae ... [Az új Magyarország ... leírása] c. munkájának első kötete, amely a korabeli vízrajzi viszonyokról számos adatot közölt. 1 736. április 1 9. * Böhm Ferenc (Bécs) hadmérnök, 1759-től az Eszterházy- uradalom mérnöke, aki a dunántúli Sárvíz, valamint a Kisalföld különböző vidékein végzett vízszabályozási munkáival országosan ismert nevet szerzett magának. Ennek elismeréseképpen kapott 1787-bennemességetakirálytól. (f Tata, 1799- február 5.) 1736. Ez évből ismeretes Pozsony vármegyének egy olyan árvédelmi készültségi beosztása, amely meghatározta, hogy az egyes folyószakaszok mentén melyik község köteles a töltések védelmét ellátni. A Fertő-tó annyira kiszáradt, hogy - a kortársak beszámolói szerint - Ilinknél átlábolhatóvá vált. A Kisbalaton egykori vízállapota. Rekonstruált térkép a II. JózsEF-féle katonai felvétel alapján
