Fejér László (szerk.): Vizeink Krónikája. A magyar vízgazdálkodás története (Vízügyi Múzeum, Levéltár és Könyvgyűjtemény, Budapest, 2001)
A 17-18. század vízi feladatai
1715-1718 1715. február 7. * Fritsch (Frits) András Erik (Pozsony) mérnök, térképész. Mikovtny Sámuel munkatársainak egyik legtehetségesebb tagja. A Mikoviny által megkezdett munkák folytatója és befejezője. Számos vármegyei térképet tervezett és rajzolt. Kéziratban maradt munkáinak javarésze bőséges vízrajzi adatot őriz az egykori vízi állapotokról, (f Pozsony, 1778. október 10.) február 21. Fortunate Prati olasz mérnök személyében kinevezték a magyar udvari kamara első állandó mérnökét. Prati munkakörének április 13-án kelt leírása a magyar állam első rendszeres polgári mérnökének jogait és kötelezettségeit foglalta össze. 1715. Franz Dillher-Althen báró, Szolnok város császári parancsnoka a sószállítás megkönnyítésére elsőként tett javaslatot a Duna-Tisza-csatorna megépítésére. 1716. Pozsony vármegyében a megyei mérnök jelentése alapján elrendelték, hogy a Felső-Csallóközben minden porta után hat-, az Al- só-Csallóközben pedig minden porta után tíznapi közmunkát kell a gátakon végezni, mégpedig nemesnek és nem nemesnek egyaránt. 1718. július 21. A királyi Magyarországnak a Török Birodalom elleni évszázados harcát lezáró pozsareváci békekötés alkalmával kimondták, hogy a Dunán mindkét birodalom népeit megilleti a szabad hajózás joga. A török hatóságok azonban - különböző megszigorító intézkedésekkel - továbbra is megnehezítették az átmenő forgalmat. augusztus 9. * Br. Orczy Lőrinc (Tamaörs) a 18. századi nemesi költészet jeles alakja, tábornok. 1774-1782 között királyi biztosként először kísérelte meg a Felső-Tisza és mellékfolyóinak átfogó szabályozását. (f Pest, 1789. július 28.) 1718. III. Károly király kinevezte a törököktől visszafoglalt területeken újonnan szervezett Temesi Bánság kormányzójává gr. Claudius Florimund Mercy tábornagyot. Mercy még abban az évben megindította a Béga átvágásokkal történő szabályozását Facsádtól Temesvárig. A kiváló gyakorlati érzékkel megáldott mérnökre a selmeci bányászati iskolának, a „Berg-Scola”-nak is szüksége volt. Mint az iskola tanára (1735) vízerőt hasznosító gépeket szerkesztett, Selmecbányán pedig (1743-1744 között) egy vízfelfogó rendszert tervezett és építtetett meg, melyet napjainkban az unesco - mint a tájba harmonikusan illeszkedő ipari létesítményt - védetté nyilvánított. Nagyobb vállalkozásai mellett számos részfeladatot oldott meg országszerte: különböző földesurak birtokait mérte fel, vízimalmokat tervezett, és azok mederpusztító hatásának megelőzésére malomcsatornát építtetett, a földek termővé tétele érdekében (Tata - Almás - Szőny között) mocsarakat csapolt le, vagy éppen hiMikoviny Sámuel Bél Mátyás: Compendium Hungáriáé Novae című kötetének allegorikus metszetén Kutak a középkorban Comenius 1658-ban megjelentetett Orbis sensualium pictus-ának egyszerűsített rajzán látható a láncos kút, a kerekes kút és a gémeskút is dat veretett (Almáson 1747-ben; Komáromnál 1748- ban). Sőt, 1748-ban a budai királyi vár újjáépítési terveinek elkészítését és a munkák irányítását is rábízták. 1750 tavaszán a folyó Trencsén melletti szakaszát szabályozni a Vág mentére küldték. Munkája közben megfázott, tüdőgyulladást kapott, és március 23-án, útban Selmecbányára, meghalt. Magyarország Tisza és Vág folyójának leírása A kis, latin nyelvű munka első kiadása 1735-ben Kassán látott napvilágot. Eredeti címe: Tibisci Ungariaefluvii notio, Vagique ex parte volt. A könyv a Tisza első leírása, amelyet egy szépirodalmi becsvágytól fűtött történész, Timon Sámuel (1675-1736) írt. Geográfia, történelem, néprajz keveredik benne sajátos egységben. A felvidéki katolikus pap arra törekedett, hogy összegyűjtse mindazt, amit a Tiszáról kortársai tudtak. Tehát nem mindig saját tapasztalataira építve ismertette a folyó forrásait, mellékfolyóit, azok mentén található falvakat és városokat, valamint a hozzájuk fűződő történelmi érdekességeket. A vizeket megszemélyesítette, a folyóknak nála lelke van: emberi településeket látogatnak meg, karolnak át,
