Fejér László (szerk.): Vizeink Krónikája. A magyar vízgazdálkodás története (Vízügyi Múzeum, Levéltár és Könyvgyűjtemény, Budapest, 2001)
A 17-18. század vízi feladatai
Bél Mátyás országleírása mint vízrajzi kútfő A török kiűzését követő újjáépítés programjába szervesen illeszkedett Bt:l Mátyás vezetésével végzett országfelmérés és -leírás, melyet vármegyénként végeztek. A Notitia Hungáriáé Novae... címen emlegetett munBél Mátyás evangélikus lelkész, Magyarország történeti-földrajzi adatainak első rendszerezöje (J. u. A. Schmutzer metszete) Bél Mátyás (*1684. március 24. Ocsova, Zólyom vm.) polihisztor, tanár, a magyar felvilágosodás nemzetközi jelentőségű alakja, számos külföldi akadémia tagja. Tanítványaiból kutatógárdát alakítva, gyűjtötte az országban a történelmi, földrajzi, néprajzi stb. adatokat. Két évtizedes munkája eredményeként látott napvilágot a ma is forrásértékű Notitia Hungáriáé novae historico-geographica [Az új Magyarország történelmi-földrajzi leírása] első négy kötete, amelyben a hazai folyók részletes leírása szerepelt. A mű többi kötete mindmáig kéziratban maradt. A De piscatione Hungária... [A magyar- országi halakról és azok halászatáról] szóló munkájában az elsők között közölt részletes leírást a kor halászati szokásairól. Alapítója és szerkesztője volt az első, rendszeresen megjelenő hazai hírlapnak, a Nova Poson/ens/á-nak. (f Pozsony, 1 749. augusztus 29.) kából 1735-1742 között az egyes vármegyéknek Mikoviny Sámuel által rajzolt térképeivel négy kötet jelent meg. Vízrajzi leírásai sajátos színt kaptak azáltal, hogy a folyókat, tavakat társadalmi-gazdasági és történelmi összefüggéseikkel mutatta be: részei a magyar múltnak és jelennek. A folyók például szigeteikkel megajándékozzák a falvakat, medrükkel védik, mossák, öntözik vagy átkarolják a településeket. Megtudjuk a leírásból azt is, hogy melyik sziget kinek a birtoka, mit terem, valamint áradáskor mely területeket önti el a víz, hogyan hat vissza pl. a Duna vízjárása mellékfolyói viselkedésére, sőt még a víz minőségére is kiterjedt a figyelme: Ahogy a Garant a Dunához közeledik, rendkívül tiszta vizét nem ritkán beszennyezik az álló és a hordaléktól zavaros vizek. Mivel pedig hol a saját, hol pedig a Duna vize duzzasztja, megárad, és vizének nem csekély részéta mélyebben fekvő mezőre önti k.i, és miközben vagy negyedmérföldnyi hosszan visszafele kényszerülfolyni, szinte új medret alkot, és amint leapadt, ezeket a vizeket lassan visszafogadja. Az így kialakult vízfolyást pedig, melynek mintha a Garam- hoz semmi közesem lenne, a helybéliek, arról a faluról, melyet megnyalint, Nánának nevezik. Mikoviny Sámuel (1 700-1 750) Mikoviny Sámuel, „Magyarország dísze", akire a szlovák nép ugyancsak méltán büszke, a felvidéki Ábel- falván született. Felsőbb tanulmányait 1719-től német földön végezte. Nürnbergben a többi között a rajzolás, valamint a rézmetszés művészetét sajátította el. 1721-1723 között pedig az altdorfi és jénai egyetemeken matematikát tanult. 1725-ben visszatért Magyarországra, és Pozsonyban mint a vármegye mérnöke telepedett le. Az itt élő, országos hírű tudóssal, Bél Mátyással a török világ utáni „Új Magyarország” vármegyénkénti feltérképezésének programját közösen dolgozták ki. 1731-ben már mint az udvari kamara mérnökét bízták meg a munka elvégzésével . A sok fáradozással járó feladatot Mikoviny, aki három tanulmányt is írt a jó térkép készítésének technikájáról, a kor legmagasabb színvonalán oldotta meg. 1709-1714 1709. Becsben megjelent Johann Christoph Müller 1:550 000-es léptékű Magyarország-térképe, amely hazánk első modern térképének is tekinthető, A Duna magyarországi szakaszát a nyomtatásban is megjelent térképek között először ez a mappa tüntette fel pontosan. 1710. Kiszáradt a Fertő-tó. 1711. április 30. A magyar rendek és I. József király képviselői aláírták a szatmári békét, amelynek értelmében a felkelés résztvevői közkezeimet kaptak, s az uralkodó ígérete,t tett a vallási törvények megtartására, valamint a rendi sérelmek orvoslására. 1712. február 12. Sok épületet romba döntve közel egy hétig pusztította Pest városát a Duna jeges árvize. 1712. Egy hatalmas árvíz Szegeden a Felső- és Alsóvárost egyaránt romba döntötte, s az elöntött város lakossága a várat övező Palánk gátjai között talált menedéket. 1713. Gensel János Ádám (1677-1720) soproni főorvos hazánkban az elsők között számolt be nyomtatásban meteorológiai megfigyeléseiről. Tanulmányának címe Constitutio epidemica inferioris Hungáriáé an. 1711.1712.1713• cum historicis et meteorolo- gicis observationibus. [Alsó-Magyarország járványrendelkezése 1711-1713- években, történelmi és meteorológiai megfigyelésekkel] volt. Gensel doktor volt egyébként az első Magyar- országon, aki 1717-től FAHRENHEtT-féle hőmérővel végzett megfigyeléseket. 1714. Nagyszombatban megjelent Csiba Mihály István jezsuita tanár Magyarország hegy- és vízrajzát leíró munkájaDissertatio histo- rico-physica de montibus Hungáriáé címmel.
