Fejér László (szerk.): Vizeink Krónikája. A magyar vízgazdálkodás története (Vízügyi Múzeum, Levéltár és Könyvgyűjtemény, Budapest, 2001)
A rendszerváltás és a hazai vízügyek - 1989
2000-2001 2000. december 3. Egerben átadták a Makovecz Imre által tervezett fedett uszodát, amelyben egy nyolcpályás versenymedence, valamint tanmedence, pezsgőfürdő, két szauna és négy tornaterem található. december 5. PHARE-támogatással megkezdődtek a Lapincs folyó árapasztó vápájának építési munkái. A mintegy 640 millió forintos beruházás - a folyó árvizei egy részének a Láhn patak völgyébe való bevezetésével - biztosítani fogja nem csak Szentgotthárd, hanem a környező magyar és osztrák területek teljes körű árvízvédelmét. december 21. Okbán Viktor miniszterelnök ünnepélyesen átadta rendeltetésének a megnövelt méretű tarpai töltésszakaszt, amely a Felső- Tisza-vidék árvízvédelmi rendszerének fejlesztési programja keretében készült el. 2001. március 6. A kormány a felső-tiszai árvízi eseményekre tekintettel Szabolcs- Szatmár-Bereg megye területére kihirdette az árvízvédekezési veszélyhelyzetet. Az ezzel együtt járó rendkívüli készültséget március 21 -én szüntették meg. Ugyanezen a napon délután a Tisza Tarpa és Tivadar között két helyen is átszakította az árvédelmi töltést. A Megyei Védelmi Bizottság elrendelte a veszélyeztetett falvak lakosságának kitelepítését. március 22. Tótkomlóson, a Víz Világnapján rendezett ünnepség keretében átadták a Száraz-ér Battonya és Tótkomlós közötti rehabilitációjával összefüggő, a PHARE által is támogatott projekt létesítményeit, amelyek a Száraz-ér völgyében gazdálkodók és a Maros hordalékkúp vízkészletét használó települések igényeit igyekeznek kielégíteni. március 23. A kormány kötelezettséget vállalt arra, hogy az árvíz során elpusztult vagy megrongálódott lakásokat a korábbi komfort- fokozatnak és minőségnek megfelelően újjáépíti. április 27. Tiszasas főterén felavatták a 2000. évi árvíz során sikerrel elhárított buzgár („Közép-Európa legnagyobb buzgárjának”) emlékművét. A Vízügyi Keretirányelvről Az Európai Unió új vízügyi politikájának eszközeként az EU-tagállamok teljes területén előírja a vízgyűjtő szemléletű vízgazdálkodást. Ennek egységes végrehajtása érdekében fogadták el az uniós tagországok a Vízügyi Keretirányelvei, amelynek fő célkitűzése az integrált, fenntartható vízgazdálkodási politika kidolgozása és megvalósítása. A 2000. december 22-én hatályba léptetett Keretirányelvvel Magyarország számára is feladták a leckét, mert hazánk EU-csatlakozása után ránk nézve is kötelező lesz 2015-ig a felszíni és felszín- alatti vizek állapotának jelentős javítása, és a jó állapot fenntartása. Persze nyilván lesznek ezen a téren is kivételek, de a kihívások nagy feladatot jelentenek a magyar vízgazdálkodás számára. A jelenlegi helyzetben ugyanakkor különösen fontosak számunkra a Keretirányelvnek a nemzetközi vízgyűjtő gazdálkodásra és e gazdálkodás tervezésére vonatkozó előírásai. Ezek legfontosabb jellemzője az, hogy kötelezővé teszik a tagállamok vízi tevékenységének koordinálását az egész vízgyűjtőn, amely egyúttal a határokon túlnyúló közös tervezéssel is együtt jár. Mindez az eddigieknél is hatékonyabb lehetőséget jelenthet az alvízi országoknak az alvízi létből fakadó hátrányok kiküszöbölésére, vagy legalábbis csökkentésére. Jóllehet a Keretirányelv legtöbb rendelkezése a vizek mennyiségi és minőségi védelméről szól, az előA tiszasasi - „talpjárati csurgással kombinálódott" - buzgár 2000 nyarán Miniszterelnöki vélemény, Szolnok, 2000. április Tudtam mindig is, bogy ez egy jól képzett emberekből álló, fegyelmezett társaság, de hogy az ország egyik részéből úgy érkeznek ide a másik részébe, hogy pontosan tudják annak a szakasznak a minőségi mutatóit, milyen anyagból készült a gát, milyen hosszú, milyen magas, mik az erősségei, mik a gyengéi, hogy egy ilyen felkészült, hadra fogható, az ország egyik végéből a másikba szükség szerint nagy megbízhatósággal vezényelhető kincse van az országnak, minta vízügyesek - azt én nem láttam ilyen pontosan... (Orbán Viktor miniszterelnök interjúja a szolnoki városi televízióban) írások nagyon sok műszaki, szervezési és közpolitikái feladat megoldását teszik szükségessé. Csak példaként néhány ezek közül: a vizek állapotát nyomon kísérő monitoring rendszer megtervezése és kiépítése, a vízgyűjtő gazdálkodás területi egységeinek kijelölése, a lehető legtöbb szempontot, valamint igényt figyelembe vevő és integráló vízgyűjtő gazdálkodási tervek elkészítése, a társadalom bevonása a tervezési folyamatokba, stb. Magyarország uniós csatlakozása az elkövetkező évek valamelyikében valósul meg, a Keretirányelvből fakadó feladatok megoldását azonban már ma meg kell kezdeni, annál is inkább, mert a Keretirányelv bevezetésével kapcsolatos előkészítő munkába a tagjelölt országokat is bevonják. EU-irányelv Az Európai Parlament és Tanács 2000/60/EK sz. alatt 2000. október 23-án elfogadta a Közösségi cselekvés kereteinek meghatározása a vízügyi politika területén című irányelvét, amely rövidebben Vízügyi Keretirányelv néven ismert a hazai közigazgatási gyakorlatban.
