Fejér László (szerk.): Vizeink Krónikája. A magyar vízgazdálkodás története (Vízügyi Múzeum, Levéltár és Könyvgyűjtemény, Budapest, 2001)
A rendszerváltás és a hazai vízügyek - 1989
Orbán Viktor miniszterelnök szemléje az árvédelmi töltésen Tiszai árvízi tapasztalatok Az árhullám levonulása során folyamatosan mérték a folyó vízszállítását. A szakértők meglepő eredményekre jutottak. Helyenként az 1970-es, „nagy” tiszai árvíz hozamai majd egy méterrel magasabb szinteken vonultak le 1999-ben, ill. 2000-ben, mint annak idején. Minden jel szerint a Tisza Kisköre és Csongrád közötti mintegy 160 km hosszú szakaszán a nagyvízi levonulási viszonyok az utóbbi évtizedekben lényegesen megváltoztak. Ebben feltehetően szerepe van a 17 nyári gátas öblözet mindenkori árvízi „működésének”, az árhullámok levezetésébe való bekapcsolódásának, vagy az abból való kimaradásának. Ugyancsak szerepet játszhat az adott területhasználati mód a hullámtér érdességének változásában. Nem feledkezhetünk meg azonban a mellékfolyóknak nemcsak vízhozam-növelő, hanem visszaduzzasztó hatásáról, és a Vaskapu duzzasztásával is befolyásolt Duna Szolnokig-Kisköréig is érvényesülő, az árhullám-tetőzés előrehaladását hosszú időn át korlátozó, esetleg utóbb meggyorsító vagy visszafordító befolyásáról. Az utóbbi évek árvizei bizonyították, hogy a hullámteret vissza kell adni a folyónak, biztosítani kell az árvizek hullámtéri levezetési feltételeit, összhangban az ökológiai-természetvédelmi igényekkel. A folyókkal is gazdálkodni kell A folyóknak többféle szerepük van az ember és a társadalom életében. Egyfelől sokféle szükséglet kielégítésére alkalmas természeti készletek, másrészt az élet- és vagyonbiztonságot veszélyeztető természeti tényezők. Mindezekkel együtt - mint az ember természetes életterének alkotó elemei - az emberi életminőség meghatározó tényezői. A folyóvizek hálózata az ország környezet- és természetvédelmi szempontból egyik legsérülékenyebb rendszere, ezért a folyók életének, tulajdonságaiknak tudományos feltárása napjaink sürgető feladata. Mindezt erősíti az a tény is, hogy az egykori árterek és a folyók hasznosításának fejlődése az utóbbi évtizedekben megtorpant. Az egyre több külső energiát, mesterséges tápanyagot és sok-sok vizet használó, s a természeti adottságokra kevéssé figyelő iparszerű mezőgazdaság válsága, valamint a folyami áruszállítás jelenlegi nehézségei megkérdőjelezik a folyóhasznosítás eddigi útját, s ha ehhez hozzávesszük a folyók vízminőségének felgyorsuló romlását, valamint a vízi élővilág satnyulását, akkor nyilvánvaló, változtatni kell a folyószabályozás, folyócsatornázás korábbi rendszerén. Mindezen kérdések fontosságát átérezve született meg a folyógazdálkodás fejlesztéséről szóló 2000. évi kormányhatározat, amely az árvízvédelem mellett a mezőgazda- sági hasznosításra, az erdőgazdálkodásra, az ipari- és ivóvízhasználatra, a hajózásra, a felszín alatti vízkészletekre, a vízminőség, a biológiai sokszínűség és az ökológiai értékek védelmére, a folyó menti ökoszisztémák fenntartására, stb. tekintettel körvonalazza az állami feladatokat. A 2001. márciusi rendkívüli árvízről _____ 1 988 ősze óta a 2001 tavaszán levonuló árvíz a negyedik volt a Tisza völgyében. Kialakulását alapvetően a folyó kárpátaljai vízgyűjtőjén három nap alatt lehullott rendkívüli eső okozta, amely egyes helyeken meghaladta a 1-2 havi átlagos csapadékmennyiséget. Az ebből lezú2001 2001. április 30. A kormány 2094. sz. alatt határozatot hozott az Európa Parlament és Tanács vízügyi politika területével kapcsolatos irányelveinek végrehajtási feladatairól. május 24. Budapesten, a „Tisza-völgyi Vízügyi Fórum” rendezvény keretében, az érintett öt ország vízügyi miniszterei „Budapesti Nyilatkozat” címen - országaikra nézve kötelező jelleggel - együttműködési megállapodást írtak alá az árvizekkel összefüggő megelőzési és védekezési feladatok komplex kezelése érdekében. október 3. A megyei jogú városok szennyvíztisztítási programjának részeként ünnepélyesen üzembe helyezték a korszerűsített és kibővített Székesfehérvári Szennyvíztisztító Telepet. A több mint egymilliárd forintos beruházásnál alkalmazott nitrifikációs, de- nitrifikációs szennyvíztisztítás az érvényes előírásoknál szigorúbb vízminőségi igényeket is kielégíti. október 9. Esztergomban „Víz - Idő” címmel megnyílt a Duna Múzeum új állandó kiállítása. október 1 8. Átadták rendeltetésének az Ágotái árvízi vészelzáró művet, amelynek működtetésével megakadályozható, hogy a befogadó Hármas-Körös árvízi helyzetében zárva tartott mezőtúri árvízkapu mögötti térségre a Hortobágy-Berettyó főcsatornán levonuló belvizek kiöntsenek. I». Az ágotai vészelzárómű
