Fejér László (szerk.): Vizeink Krónikája. A magyar vízgazdálkodás története (Vízügyi Múzeum, Levéltár és Könyvgyűjtemény, Budapest, 2001)
A rendszerváltás és a hazai vízügyek - 1989
séget. Ez azonban csak elvi lehetőség, mert a gyakorlatban a szükséges karbantartások elmulasztása miatt a 90-es évek második felének belvizeinél a meglevő rendszerek egykori kapacitásának alig több mint felét lehetett kihasználni. Cianidok a Tiszában Amikor a romániai ércfeldolgozó üzem nehézfémekkel és cianidszármazékokkal szennyezett zagytározójának gátja - a korábban nem tapasztalt esőzések következtében - 2000. január végén átszakadt, még senki nem tudta, hogy ez a Tisza folyó eddigi legveszélyeSzolnokon a lakosságot ideiglenesen a termálkutakból látták el ivóvízzel sebb elszennyeződését fogja majd okozni. A mintegy százezer köbméternyi szennyvíz elsősorban a Tisza felső szakaszának halállományát pusztította el. Sajnos a kár valódi nagyságát nem lehetett megállapítani, mert nem álltak rendelkezésre a szennyeződés előtti vízminőség jellemző adatai, s csak a kifogott haltetemek összsúlyát (kb. 200 tonna) lehetett felmérni. A szennyezés hatásainak csökkentésében jól vizsgázott a Tisza-tó, ill. a kiskörei vízlépcső. A szennyhullám megérkeztekor a tó oldalágait elzárták, s átmenetileg megszüntették a vízduzzasztást. így a szennyeződés nem tudott szétterülni a tározóban, s a lehető legrövidebb idő alatt távozott a mederből. A tiszai kormánybiztosság a kárt 30 milliárd forintra becsülte. Magyar kezdeményezésre május 22-én KoGyászmenet a Tiszáért 2000. február 20-án lozsvárott négyoldalú, ukrán-szlovák-román-magyar határvízi megbeszélés zajlott le, amelyen a hasonló szennyezések megelőzéséről folyt a tárgyalás. Magyarországon már mindenki a tiszai árvízzel volt elfoglalva, amikor Romániában újabb vízszennyezés történt: előbb május 5-én a Fekete-Körösön, majd július 6-án a Szamoson. Trapézkanalas csatornaásó gép 1999-2000 1 999. november 26. A „Kiemelt városok szennyvíztisztítása” elnevezésű kormányzati program keretén belül befejeződött a Délpesti Szennyvíztisztító Telep szennyvízvonali bővítése és korszerűsítése, amelynek új létesítményeit Katona Kálmán vízügyi miniszter és Demszky Gábor főpolgármester avatták fel. A bővítés révén lehetővé vált Dél- Budapest csatornahálózatának fejlesztése és az itt keletkezett szennyvizek ettől kezdve nem közvetlenül, hanem megtisztítva jutnak a Dunába. december 1. A Hortobágyi Nemzeti Park is felkerült - az aggteleki cseppkőbarlangrendszer után második magyar természeti területként - az ENSZ kulturális szervezete, az UNESCO világörökség-listájára. 2000. január 7. A belvízzel borított terület az Alföldön elérte a 3250 km2-t. Jóllehet a szivattyútelepeken átemelt, ill. a gravitációsan lefolyó belvíz nagysága meghaladta a napi 20 millió m3-t, a belvizes területek kiterjedése csak lassan csökkent. Az évezred végi belvizek a településeket sem kímélték 2000. január 30. A romániai Nagybányán az AURUL ércfeldolgozó üzem zagytározójának töltése a heves esőzés hatására átszakadt, és a cianiddal, valamint nehézfémekkel szennyezett víz a Szamosba, majd a Tiszába folyt. A súlyos szennyezés február 14-én hagyta el az ország területét.
