Fejér László (szerk.): Vizeink Krónikája. A magyar vízgazdálkodás története (Vízügyi Múzeum, Levéltár és Könyvgyűjtemény, Budapest, 2001)
A rendszerváltás és a hazai vízügyek - 1989
2000 2000. február 2. A kormány 2014/2000. sz. alatt határozatot hozott „a folyóinkkal való gazdálkodás fejlesztéséről”. február 1 5. A kormány Gönczy Jánost, a Balatoni Halászati Rt. vezérigazgatóját nevezte ki a tiszai vízszennyezések elhárítását irányító kormánybiztosság vezetőjének. március 1 7-22. A hollandiai Hágában megtartották a második Víz Világfórumot, amely a több mint 5500 résztvevővel a valaha rendezett legnagyobb vízügyi rendezvény volt, s ahol a küldöttek megvitatták a Víz Világtanács által 2025-ig kidolgozott vízügyijövőképet (World Water Vision). április-május A mellékfolyók (Bodrog, Sajó. Zagyva, Tárná) rendkívüli áradásai miatt elmúlt évszázad egyik legnagyobb árvize vonult le a Tiszán. Közel 332 km hosszú gátszakaszt kellett megerősíteni ill. magasítani, s a védekezés csúcsidőben 2780 km-en folyt. A talán legkritikusabb helyzetben lévő Szolnok városánál, több mint 30 órás, 1040 cm-es legmagasabb vízállás körüli tetőzés után, április 20-án kezdődött az apadás. május 31. A köztársasági elnök felmentette Katona Kálmán közlekedési, hírközlési és vízügyi minisztert, s utódjának Nógrádi Lászlót nevezte ki. június 6. _____ A z Országgyűlésnek« Szamos és a Tisza folyót ért cianid és nehézfém-szennyezés okozta ökológiai szükséghelyzet orvoslására szolgáló 59- sz. határozata - február 1-jét, a szennyezett víztömeg Magyarországra történő bejutásának napját, a Tisza Élővilágának Emléknapjává nyilvánította. július 24. A környezetvédelmi miniszter 19. sz. alatt rendeletet hozott a Dávodi Földvári tó Természetvédelmi Terület létesítéséről. Az intézkedés célja az egykori Duna holtág természetközeli állapotában megmaradt flórájának és faunájának megőrzése volt. Viragzik-e még a Tisza? A folyó katasztrofális szennyeződésének idején sokan eltemették a Tiszát. Jelképes koszorú hullt alá a vízbe, gyászmenet vonult Budáról Pestre, s megrendítő képsorokat sugárzott a vasvillázott haltetemekről valamennyi televízió. A biológusok aggódva várták, vajon virágzik-e a Tisza, eljárják-e a környezeti ártalmakra igen érzékeny kérészek rövid idejű násztáncukat a következő években is? A biológia különlegességnek számító „tiszavirág” Európa legszebb és legnagyobb kérész faja, amely nagy tömegben ma már csak a Tisza és mellékfolyóinak lakója. A10-12 centiméteresre is megnövő rovar élte hosszú három esztendejének utolsó napjaiban jön a folyó felszínére, hogy' párosodjon, s petéit a vízbe lerakja. A rajzás általában június közepén történik. Nagy lakomája van ilyenkor a halaknak és madaraknak. Eleink annakidején a disznókondákat is a vízpartra vezették, hogy kedvükre töltekezzenek a tápanyagban gazdag rovarokból. A címben feltett kérdésre a 2000. és a 2001. év is igennel felelt. A Tisza szimbólumának is nevezhető kérész hatalmas rajokban jött a felszínre, s tett eleget a faj évmilliós törvényeinek. A Tisza tehát nem halt ki, élővilága csak betegeskedett 2000 februárjában. Újra itt van a belvíz A századvég évtizedes száraz időjárása - a rendszer- váltás során végrehajtott földkárpótlási eljárásokkal együtt - némiképp elaltatta a hazai mezőgazdaság éberségét, s kevés figyelem fordult a belvízrendszerek hadrafoghatóságára. Számos vízlevezető árkot beszán- tott új gazdája, vagy nem volt, aki a belvízcsatornák el- gazosodásának útját állja. Amikor aztán az 1990-es évek utolsó harmadában újra a nedvesebb évek következtek, a víz ismét hatalmas (3000 km2 feletti) területeket borított be. A súlyos károk persze felvetették azt a kérdést is, vajon érdemes-e nagy költségekkel oly'an helyekről is levezetni a vizet, amelyek a szántóföldi gazdálkodás szempontjából kevésbé értékesek, vagy pedig éppen az a cél, hogy ezeket a területeket „nedves gazA kérész életének különböző fázisai a „Tudományos Gyűjtemény" című reformkori folyóirat illusztrációján dálkodással” hasznosítsák. Egészen bizonyos, hogy nem kell új belvízrendszereket kialakítani, hanem a meglévőket célszerű szelektíven karbantartani. Hogy azután mely területeket érdemes visszaadni a víznek, ebben nemcsak a gazdasági, hanem a természetvédelmi érdekeknek is meghatározó szerepük lesz a jövőben. Árvíz és aszály 2000-ben Február végén a Tiszán és mellékfolyóin árhullám vonult le. Március közepén megkezdődött ugyan az
