Fejér László (szerk.): Vizeink Krónikája. A magyar vízgazdálkodás története (Vízügyi Múzeum, Levéltár és Könyvgyűjtemény, Budapest, 2001)
A rendszerváltás és a hazai vízügyek - 1989
A Velencei-tó egyszeri vízpótlása A Velencei-tóban az 1990-es évek elején a szokatlanul száraz időjárás miatt kritikus vízhiány alakult ki. Jóllehet a tó történetében ez az állapot időről-időre bekövetkezett, tehát akár természetesnek is volt tekinthető, az idegenforgalmi szempontból megkülönböztetett helyzetben levő Velencei-tó vízpótlása érdekében komoly önkormányzati és politikai erők fogtak össze. A helyzeten sem a Pátkai és Zámolyi tározók fokozatos leürítése, sem a vízhasználatok korlátozása, ill. szigorítása nem enyhített. A vízháztartási vizsgálatok kimutatták, hogy hozzávetőlegesen 12 millió m3 víz hiányzott a tóból, ami mintegy 50 cm-es vízszíncsökkenést okozott. Ideiglenes jelleggel 1991 novemberében kezdték el a tó vizének pótlását az Ercsit ellátó ivóvíz távvezetékéről. Tekintettel arra, hogy a tavat tápláló Császár-víz a Pátkai és Zámolyi tározókból - még csapadékos időszak esetén is - legalább egy évtized alatt pótolhatta volna a hiányt, a szakemberek a Rákhegy II. vízakna felől való vízátadás mellett döntöttek. A bányászati célból kiemelt karsztvíz egy része a térség ivóvízellátását biztosította, másik része azonban hasznosítatlanul elfolyt, mivel a bányabezárás és az azt követő karszt- vízszint-felengedés feltételei akkor még nem valósultak meg. Az 1993-1995 között végrehajtott egyszeri vízpótlás megoldotta a tó problémáját, de ezt követően programot dolgoztak ki a hasonló esetek megelőzésére. A vízpótló távvezeték betorkollása a Pátkai tározót és a Velencei-tavat összekötő Császár-vízbe Holtágak újraélesztése A síkvidéki folyók életének része, hogy túlfejlett ka- nyaraik időnként lefűződnek a folyó testéről, és létrejönnek a természetes holtágak, régebbi nevükön a mo- rotvák. (Az elnevezés valószínűleg a latin „mortua aquá”-ból, azaz a „holt víz”-ből származik). A múlt században megkezdett nagy ármentesítési - folyószabályozási munkálatok során számos holtág keletkezett, különösen a Tisza-völgyben. Akkoriban még nem volt rá igény, hogy a fölöslegessé vált, az élő folyótól leválasztott medreket valamilyen célra használják, ezt mutatja maga a „holtág” elnevezés is. Akkoriban nem gondolták, hogy a kanyarulatok átvágásával egyedülálló értékeket hoztak létre, hogy a holtágakban kifejlődött életterek jelentőségére a mai társadalom figyel majd fel. Sok holtág mára már eltűnt, feltöltődött, de nagy részük önálló életet kezdett, az emberek egyre több célra: halászatra, bel- és öntözővíztározásra, strandolásra, sportolásra, nádtermelésre, víziszárnyas tenyésztésre használják fel őket. A Tisza és mellékfolyói hazai szakasza mentén 167, a Duna völgyében pedig 50 olyan öt hektárnál nagyobb holtág van, amely őrzi eredeti folyómeder jellegét. Napjainkban előtérbe került ezek vízpótlásának megoldása, vízminőségének megóvása, azaz vízgazdálkodási és természetvédelmi célú rehabilitációjuk. Ennek jelentőségét mutatja, hogy 43 holtág része valamely nemzeti parknak. A Bodrogról levágott vissi holtág 1992-1993 1992. június 1. _____ A közlekedési, hírközlési és vízügyi miniszter Kolossváry Gábort nevezte ki az Országos Vízügyi Főigazgatóság (OVF) vezetőjévé. július 1 . A BME Vízgazdálkodási tanszékének élére Zsuffa István professzort nevezték ki, aki a nyugalomba vonult V. Nagy Imre egyetemi tanárt váltotta fel tisztségében. október 23-25. A csehszlovák fél a bősi üzemvízcsatorna jobb oldali töltését az országhatárig kiterjesztve, a Duna medrét áttöltve üzembe helyezte a bősi vízerőművet. december 15._________________ M egkezdődött a Kis-Balaton Védőrendszer II. sz. tározójának, a Fenéki-tónak elárasztásos feltöltése. Ez a tározó-tó teljes feltöltésekor 51 kmM borít el vízzel és belső terelőtöltéseivel teljesen új áramlási viszonyokat teremi a déli öblözeti részen. december 16. ____ E lőbb megbízott, majd 1993. április 1 -tői kinevezett helyettes államtitkárként Hajós Béla vette át az állami vízügyi szolgálat tevékenységének irányítását. 1992. A vízügyi igazgatóságoknál lezajlott szervezeti változásokat követően aVIZIG-ekettől kezdve csak hatósági feladatokat látnak el a hozzájuk tartozó korlátozott kezelői feladatokkal. A Balaton partmenti településein működő önkormányzatok létrehozták a Balaton Szövetséget. február 23. A Közlekedési, Hírközlési és Vízügyi Minisztérium éléről távozó Siklós Csaba utódja Schamschula György lett. július 8. A Kormány 3060. sz. határozata alapján megkezdődött a Velencei-tónak a környező hegységből származó karsztvízzel való feltöltése, mivel a tó vízszíne száz esztendő óta nem tapasztalt alacsony szintre csökkent (88 cm).
