Fejér László (szerk.): Vizeink Krónikája. A magyar vízgazdálkodás története (Vízügyi Múzeum, Levéltár és Könyvgyűjtemény, Budapest, 2001)

A rendszerváltás és a hazai vízügyek - 1989

1991-1992 1991. december 3. A fertőrákosi vízügyi-meteorológiai állomás jelentése szerint a hosszú száraz időszakok miatt a Fertő-tó vízszintje 20 cm-rel alacsonyabb a kívántnál. december 21. A Hévízi-tó vízforgalmával összefüggésben befejezték a bányásza­ti célú vízkitermelést a nyirádi bauxitbányákban. Ettől kezdve csak annyi vizet emeltek ki, amennyi az ivóvízellátás érdekében szükséges. 1991. Az 1977-ben védelem alá helyezett tájvédelmi körzetet kibővítve az országban ötödikként létrehozták a 125 kmz területű Fertő­tavi Nemzeti Parkot. 1 992. január 26-31. Az ENSZ vízzel és környezetvédelemmel foglalkozó 22 szervezete Dublinban konferenciát tartott, amelyen áttekintették a világ fejlődése szempontjából kritikus vízi és környezeti kérdéseket, s javaslatot készítettek a „Környezet és Fejlődés” világkonferencia számára, amelyet ugyanezen év júniusában Rio de Janeiroban tartottak meg az ENSZ tagállamok állam- és kor­mányfőinek jelenlétében. A résztvevők elfogadták a „Riói Nyilatkozat a Környezet és Fejlődésről” című alapdokumentumot és az ehhez kapcsolódó, a 21. század fenntartható fejlődésének globális meg­valósításifeladatai (a később sokat idézett Agenda 21) című programot. A két konferencia javaslata alapján az ENSZ 47. közgyűlése 47/193sz. alatt határozatot ho­zott arról, hogy március 22-ét ezentúl a „ Víz Világ- napjá"-vá nyilvánítják. 1 992. január 31. Siófokon az érintettek az egyesülési jogról szóló törvény alapján létrehozták a Vízgazdálkodási Társulatok Országos Szövetségét, mint a Vízgazdálkodási Társulatok Országos Választmányának jogutódját. március 1 6. Az ENSZ EGB Helsinkiben elfogadta a határokon átlépő vízfolyások és nemzetközi tavak védelméről és hasz­nosításáról szóló konvenciót, amelyhez Magyarország is csatlakozott. A Duna múzeuma A Magyar Vízügyi Múzeumot 1973-ban hozta létre az Országos Vízügyi Hivatal, elsősorban azzal a céllal, hogy a vízügyi államigazgatási szerveknél fellelhető, muzeális értékű dokumentációs és tárgyi emlékanyag ne kallódjon el, hanem rendezett formában nyilván­tartva, kiállításokon bemutatva az utókor épülését szol­gálja. Ezt a lépést az is indokolta, hogy Magyarország gazdaságtörténetében egészen sajátos és megkülön­böztetett szerepe volt a vizek mindenkori állapotának, tekintve, hogy a hazai mezőgazdaságának évszázadok óta árvizek és aszályok szélsőségei között kellett az ország népének ellátásáról gondoskodnia. A Duna Múzeum „vizes játszóházát" a gyerekek vették birtokukba A vízügyi muzeális emlékanyag bemutatására első alkalommal 1980-ban került kerülhetett sor egy eszter­gomi, műemlék jellegű épületben a Duna és a magyar vízgazdálkodás története címmel. Az 1998-ban lebon­tott kiállítás helyét ma a Víz- idő elnevezésű állandó bemutató foglalja el. A Múzeum tárgyi gyűjteményben megtalálhatók a vízrajzi térképezés műszerei, eszközei, a vízszabályozásoknál dolgozó kubikosok szerszámai és felszerelési tárgyai, különféle munkahajók modell­jei, hajóácsok eszközei; külön egységet képeznek a csatornaépítés- és tisztítás felszerelési tárgyai, a régi halászszerszámok, stb. A történeti képgyűjtemény szá­mos metszetet és archív fotót őriz, amelyek egyrészt a Nagypolgári fürdőszoba a 1 9. század végén Részlet a múzeum kiállításából szabályozások előtti természeti állapotokat tükrözik, másrészt dokumentálják a vízi történelem kisebb-na- gyobb eseményeit. A múzeumban őrzött kéziratos és nyomtatott térképek sok tekintetben egyedülálló le­nyomatai a magyar táj történelmi átalakulásának. A történeti dokumentációs gyűjteményben megtalálható Széchenyi István irat- és levelezés hagyatékának je­lentős része, jeles vízmérnökeink által a múzeumra hagyományozott kéziratok és könyvek, számos olyan dokumentum, amelyek az eltelt évszázad kisebb-na- gyobb vízmunkálataival kapcsolatosak. Noha a központi vízügyi múzeumi kiállítás Eszter­gomban üzemel, az ország számos pontján található egy-egy régió vízügyi történetével foglalkozó bemu­tató. Ilyen például Szegeden a Marostoroki Gátőrház Emlékhely, vagy Szolnok-Milléren a Szabadtéri Vízügyi Kiállítás, Hosszúfokon a Bodoki Károly Múzeum, a nagyecsedi Szivattyútelep Kiállítás, s hogy a Dunántúl­ról is hozzunk példát, az előbbiekhez hasonlóan a lankóci és a lesvári szivattyútelepeken berendezett kiállítások. DU UZEUM

Next

/
Thumbnails
Contents