Fejér László (szerk.): Vizeink Krónikája. A magyar vízgazdálkodás története (Vízügyi Múzeum, Levéltár és Könyvgyűjtemény, Budapest, 2001)
A rendszerváltás és a hazai vízügyek - 1989
Az óbudai hajógyár a 1 9. század közepén DDSG hajóforgalmát korlátozni kényszerült, s a hajóépítést csaknem teljesen beszüntették. A fellendülés csak 1937 után következett be, s a második világháború alatt főként a német hadigépezet flottája számára készítettek tankhajó- és tengeralattjáró-alkatrészeket. A háborút követő időkben a gyár szovjet igazgatás alá, majd onnan újra magyar állami kezelésbe került. A termelés felfutását a szovjet folyamhajózási vállalatoktól érkező hatalmas megrendelések biztosították. Az óbudai hajógyár második fénykorát élte, szériagyártásban a világ egyik legnagyobb folyami hajógyára lett. A növekedés azonban nem élte túl a Szovjetunió, s ezzel együtt a keleti piacok összeomlását. A hajógyár területén, amely immár a folyamatosan terjeszkedő főváros belterületének számító egyik dunai szigeten található el, a nem olyan távoli időben talán a jobban kifizetődő idegenforgalom fog helyet kapni. A Vízügyi Levéltárról A vízépítészeti munka sajátossága, hogy a vízszabályozások, lecsapolások, vízrendezések, stb., tehát a természetes vízállapotokba történő emberi beavatkozás hatásai nem azonnal, hanem hosszú évek, évtizedek alatt jelentkeznek. A vízmérnöknek tehát sokkal inkább igénye van az egykori tervekre, a vízmunkák megkezdése előtti vízrajzi felmérések adataira, hogy a vízmunkák nem várt hatásait korrigálhassa, vagy módosíthasson az eredeti terveken. Már az 1930-as évek elején szóba került, hogy a Vízrajzi Intézet, valamint a kultúrmérnöki-, folyammérnöki hivatalok birtokában lévő értékes térképeket, terveket egy helyen kellene összegyűjteni és rendszerezni. Az egykori elképzelés csak hosszú évtizedek múltán valósulhatott meg. A Vízügyi Levéltár a 1977- ben kezdett el állami gyűjtőkörű önálló levéltárként működni. Alapításakor az OVH és jogelőd szervezeteinek mintegy 250 irat-folyómétemyi anyagát (iratokat, terveket, térképeket, egyéb dokumentumokat) vették át és hozzákezdtek az anyag gyarapításához. Az 1980-as évek elején a Levéltár már 2856 folyóméter terjedelmű iratanyagot őrzött, amelyben különleges helyet foglalt el a 12 800 térkép és a 9250 műszaki terv. A Vízügyi Levéltárban található térképanyag a történelmi (és az I. világháború utáni) Magyarország természetföldrajzi változásainak, vízépítészeti alkotásainak, vízi műtárgyainak, vízügyi szervezeteinek gyűjteménye. A legrégebbi térkép 1590-ből származik. A kartográfiai anyag felét Magyarország 1:2880 arányú kataszteri felmérése teszi ki. A gyűjtemények változatossága lehetővé teszi az egymásba átalakuló, vagy időközben megszűnt vízügyi intézmények működésének áttekintését. Az infrastruktúra fejlődéséhez is információt nyújtanak: értékes árvízvédelmi és hajózási adatokat tartalmaznak. A települések természetes és emberi beavatkozás hatására történt változásai is nyomon követhetők a különböző helyszínrajzi, topográfiai és vízszabályozási térképek alapján. A Dömös motoros hajó 1991 1991. január 5. Többhetes földfoglalási hullám indult el az országban, amely siettette az országgyűlés előtt fekvő kárpótlási törvény elfogadását. április 8. A Zámolyi és Pátkai-tározókból összesen 500 000 köbméter vizet engedtek a Velencei-tóba. Ez két centiméternyi vízszint- emelkedést jelentett (max. 108 cm-re a normális 140-160 cm helyett). április 9. Az Országgyűlés 24. sz. határozataként fogadta el Tóth Albert képviselő önálló indítványát Az Alföld egyes időszerű környezetvédelmi, tájvédelmi és tájhasznosítási kérdéseiről címmel. A határozat többek között a talajvíz- és belvízgondok mérséklésével, a felszíni és felszín alatti vízbázisokvédelmével, a holtágak hasznosításával, a Tisza tó térségének fejlesztésével foglalkozott. július - augusztus Tömeges angolnapusztulás történt a Balatonban. Az elhullott állatok összsúlyát több mint 350 tonnára becsülték a szakemberek. A katasztrófa okairól ellentétes vélemények is napvilágot láttak, valószínűleg több kedvezőtlen feltétel (pl. parazitafertőződés, a víz szokatlan felmelegedése, stb.) egybeeséséről lehet beszélni. június 20. A Vízgazdálkodási Társulatok Országos Szövetségének elnökévé Szabó Iván képviselőt, az Országgyűlés gazdasági bizottságának elnökét választották meg. A titkári feladatokkal pedig Vámosi Sándort, az OVF főosztályvezetőjét bízta meg az elnökség. augusztus 8. _____________ A dunai árvíz során a Szentendrei sziget jobbparti töltése Suránynál, egy gyors lefolyású hidraulikus talajtörés következtében átszakadt. november 29. A szolnoki környezetvédelmi felügyelőség jelentése szerint a Tisza szennyezettsége a közepesnél kedvezőbb (első- és másodosztály közötti), így a Tisza hazánk legtisztább folyója.
