Fejér László (szerk.): Vizeink Krónikája. A magyar vízgazdálkodás története (Vízügyi Múzeum, Levéltár és Könyvgyűjtemény, Budapest, 2001)
A vízügyek államosítása, a szocialista korszak vízgazdálkodása
1983 1984 1984 1 983. február 10. Tatabányán, a Szénbányák tanácstermében tanácskozást szerveztek a bányászat és a vízgazdálkodás kapcsolatáról, különös tekintettel a bányavíz-kiemelésekre, valamint az „eocén pro- gram”-ra. március 1 5. A Balatoni Vízügyi Kirendeltség megbízásából a V1ZDOK fotószolgálata hőérzékeny (termovíziós) légifelvételeket készített annak tisztázására, hogy a Balaton medrében vannak-e forrásfeltörések, ill. felszín alatti vízbeszivárgások. A balatoni jég megolvadását közvetlenül követő időben 11 helyen végzett felvételek kiértékelése alapján megállapították, hogy nagy vízhozamú vízbeáramlások nincsenek, csupán kisebb, karsztból, vagy homokkő-rétegekből származó források, amelyek jelentős befolyást nem gyakorolnak a tó vízháztartására. június 26. | Dobolyi Tibor (Budapest) mérnök, a Tiszalökí Vízlépcső építésének vezetője, a V1ZIBER1958-1968. közötti igazgatója, a Keleti-főcsatorna és a Borsodi Regionális Vízmű beruházásának irányítója, több egyetemi jegyzet szerzője. (* Szászcsanád, 1903. május 19) 1 983. nyara _________ A z egész nyáron kevés csapadék hullott a Kárpát-medencében, aminek következtében az átlagosnál jóval szárazabb időjárás alakult ki. A mezőgazdaság jelentős aszálykárokat volt kénytelen elviselni. Az időjárási események rendszeres megfigyelése óta a csapadékos napok évi száma ebben az esztendőben volt a legalacsonyabb - 42 nap - a délnyugati határ közelében fekvő Csörnyefölde térségében. szeptember 22. A Minisztertanács 1038. sz. alatt határozatot fogadott el a vízzel való takarékos gazdálkodás és a víztisztaság fokozott védelmének programjáról. november 14-19. A Duna rendkívül alacsony vízállása miatt veszélybe került a Paksi Atomerőmű hűtővízellátása. Az ÁBKSZ szakembereinek irányításával kb. 500 ember az ún. „erőművi tápcsatornában” vízduzzasztó zárógátat épített, és az odatelepített szivattyúkkal biztosította az erőmű folyamatos működtetését. Mederelzárás és tápszivattyúk szerelése a Paksi Atomerőműnél 1 984. február 7. Az OVH 4/1984. sz. alatt rendeletet hozott az egyes szeny- nyezőanyagok határértéken felüli mennyiségének csatornába eresztése esetén fizetendő bírságról. A bírságból befolyó összeget a csatornaművek fejlesztésére és tisztítására kellett fordítani. október 21. t Oroszlány István (Budapest) oki, mérnök, egyetemi tanár, a hazai öntözések fejlesztésének, valamint a mezőgazdasági vízgazdálkodás kérdéseinek szakértője. (* Marosvásárhely, 1914. július 14.) október 22. f Salamin Pál (Budapest) oki. mérnök, egyetemi tanár, a BME Vízgazdálkodási tanszékének ny. vezetője, a vízrendezések elméletének kutatója, a Hidrológiai Közlöny egykori szerkesztője. (* Budapest, 1913. április 23.) augusztus 1 9. t PiCHLERjános (Budapest) mérnök, a Tisza-Dunavölgyi Társulat egykori titkára, az OVH főmérnöke, a Fertő-tóval kapcsolatos vízgazdálkodási kérdések szakértője. (* Arad, 1899- június 24.) 1984. Értelmiségiek a Duna védelmére és a Bős-Nagymarosi vízlépcsőrendszer felépítésének megakadályozására létrehozták a Duna Kört, amely hivatalosan a gyülekezési törvény elfogadását követően, 1988. november 4-én alakult meg. Alapítója Vargha János volt. » Ara: 3.-n IWIMUH' A Bős-Nagymarosi vízlépcsőrendszerrel kapcsolatos értelmiségi megmozdulások elleni védekezésül a hatalom az egész ügyben hírzárlatot rendelt el. A vízügyi szolgálat tisztviselői nem nyilatkozhattak, s nem vehettek részt vitafórumokon sem. A még csak szerveződő polgári ellenzék viszont nem tekintette magára nézve kötelezőnek az állami „szájkosarat", s röplapokon, szamizdat kiadványokban harcolt a nagyberuházás megvalósítása ellen. A vízlépcső-építő vízügyes szakma csakhamar megkapta a bélyeget, s vált fokról-fokra ellenszenvessé a hazai progresszió szemében. Jóllehet nyíltan nem lehetett támadni, de a Ludas Matyi karikaturistája megtalálta a módot, hogy a közhangulatot érzékeltesse olvasóival