Fejér László (szerk.): Vizeink Krónikája. A magyar vízgazdálkodás története (Vízügyi Múzeum, Levéltár és Könyvgyűjtemény, Budapest, 2001)

A vízügyek államosítása, a szocialista korszak vízgazdálkodása

1984-1985 1985-1986 1986 1984 A VITUKI áramlási vizsgálatainak figyelembevételével elkészült a Fertő-tó Általános Szabályozási Terve, amely egyrészt lehetővé tette az átgondoltabb vízgazdálkodási tevékenységet, ugyanakkor több száz hektárnyi nádas eltávolításával nagyléptékű bea­vatkozást irányzott elő. Működésbe lépett a 4,2 km2 területű Marcali vízvédelmi tározó, amelyet busa telepítésű halastóként is hasznosítanak. A tározó a balatoni térségben kialakított Nyugati-övcsatorna foszforter­helését jelentősen csökkenti a tározóba érkező vizek foszfortar­talmának 80%-os visszatartásával. 1 985. január 22. f Ziegler Károly (Budapest) ny. vízügyi főigazgatóhelyettes, az 1950—1960-as évek nagy dunai árvizei elleni védekezés egyik legfőbb irányítója. (* Kolozsvár, 1898. január 25.) február 1 5. f Valló Sándor (Budapest) Állami-díjas mérnök, a vízi közműfejlesztési kérdések szakértője. (* Debrecen, 1924. már­cius?.) április 4. A Velencei-tó üdülőterülete fejlesztési programjának megvaló­sításáért megosztott Állami-díjban részesült Szabó Mátyás, a Középdunántúli Vízügyi Igazgatóság vezetője és munkatársai: An- dorkó Sándor, Fejér Vilmos és Hodák Lajos. április 1 5. _______ Berettyóújfaluban (Hajdú-Bihar megye) megalakult az ország el­ső belterületi vízelvezetési társulata. (Berettyóújfaluban koráb­ban a vízmű és a csatornamű építése és fejlesztése is társulati úton történt.) június 1 9. Feltöltötték és Czinege Lajos miniszterelnök-helyettes jelen­létében ünnepélyesen üzembe helyezték a Kis-Balaton I. sz. tározóját, a Hidvégi-tavat. A Kis-Balaton Vízvédelmi Rendszer el­ső ütemében megépült 18 km2 tározófelületű létesítmény 21 millió m3 vizet képes tározni. július 20. f Krempels Tibor (Budapest) Állami-díjas mérnök, a vízépítési műtárgyak, a regionális vízművek tervezője, az általános geo- technikai munkálatok szakértője. (* Budapest, 1926. február 8.) Kis-balatoni táj 1 985. december 1 3. Bukarestben a Dunamenti Államok Konferenciájának résztvevői aláírták A Duna menti államok együttműködéséről a Duna vízgazdálkodási, különösen a vízszennyeződés elleni védelem kérdéseiben című nyilatkozatot. 1 985. Befejeződtek a Felső-Dunán a közép- és kisvíz-szabályozási munkálatok. Hatásukra az 1816-os fkm feletti szakaszon a ha­jóút jelentős mértékben javult, a gázlók gyakorlatilag megszűn­tek. A szabályozási tevékenység és a kisvízszintek süllyedése következtében ugyanakkor a fő meder és a hullámtéri mellékág­rendszerek élő kapcsolata csak árhullámok idején volt lehet­séges. 1 986. március 2. t Varsa Ferenc (Budapest), mérnök, a Tiszafüredi öntözőrend­szer egykori üzemeltetője, a Tiszalöki Vízlépcső előmunká­latainak irányítója, a Vízgépészeti Vállalat ny. igazgatója. (* Nagy- kikinda, 1909- július 24.) 1 986. április 26. Az ukrajnai csernobili atomerőműben nukleáris katasztrófa zajlott le, amelynek során a radioaktív aeroszol szennyeződés először északnyugatra sodró­dott, majd délre fordulva elérte a Duna medencéjét. A lehulló csapadék a bajorországi és felsőausztriai területeken mosta ki a szennyeződést a légkörből. így az ottani radioaktív szennyeződésfő tömege-a Duna és mellékfolyói közvetítésével - némi késéssel, május 6- án került Magyarországra, s 16-án hagyta el hazánkat. május 28. __________________________ S zegeden a Tisza vízgyűjtőjén elhelyezkedő államok kor­mánymeghatalmazottjai aláírták a Tisza és mellékfolyóinak szennyezés elleni védelméről szóló ötoldalú szerződést. július első hete_________________________________ A Tisza alsó szakaszát minden korábbinál nagyobb mennyiségű békalencse és úszópáfrány árasztotta el. Miután az uszadék a Körösökből került a Tiszába, a Körösökön öt helyen merülőfalat építettek, s mintegy 2200 m5 uszadékot emeltek ki a vízből. Ma­gyarországon ez volt az első ilyen jellegű környezetvédelmi akció. augusztus 13. ______________________ Hasznoson, Faluvégi Lajos miniszterelnök-helyettes jelenlété­ben, ünnepélyes keretek között adták át rendeltetésének a Közép-Nógrád-Mátravidéki Regionális Vízmüvet, amelynek építését még 1978-ban indították meg. október 17. __________________________ f Rózsavölgyi Imre (Siófok), a Dunántúli Regionális Vízmű és Vízgazdálkodási Vállalat ny. igazgatója, a balatoni térség vízel­látása fejlesztésének irányítója. (* 1918.) november 25.__________________________________ f Sebestyén Olga (Budapest), biológus, a Tihanyi Biológiai Ku­tató Intézet nemzetközileg is elismert kutatója, aki az elsők kö­zött hívta fel a közvélemény figyelmét a Balaton eutrofizálódásá- nakveszélyére. (* Nagyenyed, 1891. június 27.) november______________________________________ A z Ecsedi-láp kb. 1 km2 nagyságú területe begyulladt, s közel másfél méter mélységig kiégett. Csak a következő év tavaszi eső­zései miatt megemelkedett talajvíz oltotta el a tőzegtüzet.

Next

/
Thumbnails
Contents