Fejér László (szerk.): Vizeink Krónikája. A magyar vízgazdálkodás története (Vízügyi Múzeum, Levéltár és Könyvgyűjtemény, Budapest, 2001)
A vízügyek államosítása, a szocialista korszak vízgazdálkodása
A Magyar Vízügyi Múzeum épülete Esztergomban A 18. században emelt káptalani épület nevezetessége, hogy amikor II. József halála után a Szent Koronát Budára szállították, egy éjszakán át e falak között őrizték a nemzeti szuverenitás e jelképét. 1 980. október 30-án a „Múzeumi hónap" eseménysorozata keretében KORCSOG András művelődési államtitkár nyitotta meg a Magyar Vízügyi Múzeum első állandó kiállítását „A Duna és a magyar vízgazdálkodás története" címmel Learatott kis-balatoni nádkupacok 1981. júniusában megkezdődtek a Kis-Balaton Vízvédelmi Rendszer I. sz. (balatonhídvégi) tározójának építési munkálatai védekezési körülmények javítása érdekében még aznap robbantással megnyitották a Kettős-Sebes-Körös szögletében lévő Mérgesi árvízi szükségtározót, majd augusztus 2-án, a Fekete-Körösön érkező újabb árhullám hatásának csökkentésére a Mályvádi szükségtározót. Tasakos víz 1982-ben megkezdte üzemelését a Borsod-Abaúj-Zemplén megyei Vízművek víztasakoló üzeme, amelynek 900-1 000 m3- es polipack csomagolású éves termelését a megye 150, nitrá- tos kúttal rendelkező településére juttatták el A falusi vízellátásban nagy szerepet játszott „aquaglobus" felállítása a Szolnok megyei Rákóczifalván Az építési költségek csökkentése, de elsősorban a kivitelezés gyorsabb végrehajtása az előre gyártott acélszerkezetű víztornyok (hidroglóbuszok) széleskörű elterjedését váltotta ki. Ez nagymértékben segítette a törpevízművesítési program gyorsabb ütemű végrehajtását. A hidroglóbuszok hazai alkalmazása és gyártása HarsáNYI Szabolcs nevéhez fűződik, aki az 1 948- ban megalakult Országos Vízgazdálkodási Hivatal Vízellátási Osztályának első vezetője volt 1981-1982 1981. november 23. t Fekete István (Budapest) mezőgazdász, 1966-1976. között a MÉM Tiszavidék Mezőgazdaságfejlesztó' Irodájának vezető munkatársa, majd a VITUKI intézeti igazgatóhelyettese, a hazai nagyüzemi öntözéses gazdálkodás szakértője, és fejlesztésének egyik irányítója. (* Dunapataj, 1919- április 7.) A Balatonban megkezdődtek a vízminőségvédelmi célú kotrási munkák. A kotrásokat kezdetben 1,1-1,3 méter vastagságú, később 40-60 cm mélységű rétegkotrások formájában végezték. Az 1990-es évek elejétől pedig a kotrások jelentős részét az ún. „lepel-kotrások” teszik ki. 1 982. január 6. f Láng Sándor (Budapest) földrajztudós, egyetemi tanár, a karszthidrológiai jelenségek kutatója, a Hidrológiai Közlöny egykori szerkesztője. (* Rákosszentmihály, 1913. július 29.) július A Balaton vizében túlszaporodott kékalgák vízvirágzást okoztak. szeptember 1 9. t Moll Károly (Hévíz) balneológus, igazgató-helyettes főorvos. A fiirdőorvosok közül talán ő járult hozzá legeredményesebben Hévíz nemzetközi hírnevének megteremtéséhez. Legjelentősebb balneológiái alkotása a súlyfürdő kifejlesztése (1953) volt, amely a hévízben a gerinc nyújtásához járul hozzá. Módszerét a fővárosi és a vidéki gyógyfürdőkben is eredményesen alkalmazzák. (* Simaság, 1889. szeptember 7.) 1982. Kormányzati döntés született, amelynek értelmében az Akadémia tihanyi Biológiai Kutatóintézetének fő feladatául a Ba- laton-kutatást jelölték meg, s ennek megfelelően nevét Balatoni Limnológiai Kutatóintézetre változtatták. Az Akadémiai Kiadó gondozásában megjelent Lászlóffy Woldemár A Tisza. Vízi munkálatok és vízgazdálkodás a tiszai vízrendszerben című monográfiája, amely mindmáig a legteljesebb mérnöki mű azok számára, akik a Tisza-völgy vízgazdálkodásának múltjában, ill. közelmúltjában kívánnak tájékozódni. Ugyancsak ebben az évben látott napvilágot Vágás István A Tisza árvizei című kötete, amely a tiszai vízrendszerben lefolyó árvizek statisztikai és hidrológiai elemzését végezte el.
