Fejér László (szerk.): Vizeink Krónikája. A magyar vízgazdálkodás története (Vízügyi Múzeum, Levéltár és Könyvgyűjtemény, Budapest, 2001)
A vízügyek államosítása, a szocialista korszak vízgazdálkodása
1980-1981 1 980. november 25. New Yorkban az ENSZ Egészségügyi Világszervezete (WHO) az 1981-1990-es éveket a „Tiszta víz és megfelelőcsatornázás 1990-ig mindenkinek" jelszóval az „Ivóvíz Évtizedé”-nek nyilvánította. 1981. január 1. Az elhunyt Gergely István helyére az Elnöki Tanács az Országos Vízügyi Hivatal elnökévé Kovács Antalt, a MSZMP KB osztály- vezetőjét nevezte ki. január 11. f Szebellédy Lászlóné (sz. Gaál Józsa) (Budapest) vegyész, a VITl'KI vezető kutatója, a vízminőségi laboratóriumok országos megszervezésének egyik irányítója. (*Budapest, 1910. december 16.) január 1 5. A Békés megyei Battonyán megalakult az ország ezredik víziközmű társulata. január 27. Petrasovits Imrét, a gödöllői egyetem vízgazdálkodási és meliorációs tanszékének vezetőjét választották meg 3 évre a Nemzetközi Öntözési és Vízrendezési Társaság (ICID) alel- nökévé. január 28. Nairobiból érkezett jelentés szerint a Vízügyi Tervező Vállalat (VIZITERV) elnyerte az African Trade Review c. folyóiratnak az afrikai országok gazdaságfejlesztésében kiemelkedő munkát végző szakemberek számára alapított díját. február 5. Pécsett megnyitották a felújított törökkori Memi pasa-féle fürdőt és az azzal egybekapcsolt Fürdőmúzeumot. február 1 4. Vácott, a Duna menti regionális Vízmű és Vízgazdálkodási Vállalat Vác Déli Vízmüvénél rendkívüli vízszennyezés történt, amelyet a CHIN01N gyár okozott. november 1. f Fehér Lajos (Budapest) politikus, az MSZMP KB tagja, aki 1962-1974. között miniszterelnök-helyettesként látta el a vízügyi szolgálat felügyeletét. (* Szeghalom, 1917. december 15.) A Körösök vize Peres mellett 1979-ben a Hármas-Körös árvédelmi gátjai között fekvő területeket (21 km2) védetté nyilvánították, ily módon létrejött a Körösvölgyi Természetvédelmi Terület. A területet 1997-ben országos védettségűvé nyilvánították, s átkerült a Körös-Maros Nemzeti Park kezelésébe A vízügyi szakemberek dolgoznak a Körös gátszakadásának elzárásán 1 980. júliusában A Körösök hegyvidéki vízgyűjtőjén 1980. július 21-25. között lehullott rendkívüli csapadék hatására igen heves árhullám indult el a Fekete- és Sebes-Körösön, valamint a Berettyón. A román oldali töltésszakadásokat követően a Berettyó bal parti töltése a halaspusztai szükségtározó közelében július 6-án átszakadt. Két nappal később a Kettős-Körös jobb parti töltése szakadt át a hosszúfoki belvízi szivattyútelep feletti szelvényben. A gátszakadás mérete néhány óra leforgása alatt meghaladta a 71 m-t, s a kiömlő víz mintegy 6,5 m mélységű kopolyát alakított ki. A szakadás következtében 105 km2-t öntött el az ár, s 4086 lakost kellett kimenekíteni. A károk mérséklése és a Körösi árvíz
