Fejér László (szerk.): Vizeink Krónikája. A magyar vízgazdálkodás története (Vízügyi Múzeum, Levéltár és Könyvgyűjtemény, Budapest, 2001)
Ember és természet (Glatz Ferenc)
elevenedett a legenda. Tudós régészek vizsgálták a leletet, de nem lettek okosabbak tőle. Még a korát sem sikerült egyértelműen meghatározni. A tányér bekerült a Magyar Nemzeti Múzeumba, másolata pedig az esztergomi Duna Múzeum kiállításába. Ha aranykincsek nem is, de a magyar történelem változatos tárgyi emlékei kerülnek elő a Duna hordalékából. Középkori pallosok, kardok, második világháborús sisakok és géppisztolyok maradványai, különféle hadi- és hajózási fémtárgyak, no meg napjainkból származó lim-lomok kaviccsal sűrűn bevont darabjai inkább csak a régészeknek jelentenek valamit, ebben az állapotukban az egyszerű halandók talán figyelemre sem méltatnák őket. CORPUS JURIS HUNGARICI, DECRETUM GENERALE 1NCLYTI REGNI HUNGÁRIÁI, PARTI VMQVE EIDEM ANNEXARUM ÍN DUOS TOM OS DISTINCTUM TOMUS PRIMUS, Opus Tripartitum Juris Confuctudinarü cjusdcm Kcgni, Author«: Stephano ok Werbócí , &c. AC DECRETA, CONST1TUT10NES, ET ARTICULOS SERENISS1MORVM, V JPOSTOLICOfiUM R E G U M. , Ac Incly tómra Statuum &Ordinum Regni I liingari^Partiumque cidcm amicxarum, u Sanclo STEPHANO usque ad Magnum LEOPOLDUM in public« coivnJvm Gamitút cviiciulbi, & «sliu-t. T Y R N A V I M, .Typis A CADE mi cis Societatis JESU, Ássa m. o c c tu Werbőczy Hármaskönyve egy 1 8. századi kiadásának címlapja Werbőczy Hármaskönyve és a vizek Hazánk jogi irodalmának legnevezetesebb műve, a magyarul csak Werbőczy Hármaskönyve-ként emlegetett jogi kódex vizeink 16. századi állapotára vonatkozóan is fontos információkat tartalmaz. A mű I. részének 87. címében arra a kérdésre ad választ, hogy kihez tartozzanak azok a földek, melyeket a folyam árvize szakasztott el, ill. kié lesz a továbbiakban a más birtokos területére „átpártolt” folyó megfelelő szakasza? Válasza: a föld is, a folyó is marad az előző tulajdonosé. A jogon túlmenően azonban fontos vízrajzi ismeretekhez juthatunk a probléma kifejtéséből, és az adott válasz indoklásából. Megtudjuk, hogy napirenden voltak az olyan esetek, mikor számos település és birtok, valamint több puszta határát képező folyó egy-egy áradás után megváltoztatta medrét, és „igen gyakran" földet, erdőt, rétet szakított el, és azt egy másik, szomszédos település vagy birtok területéhez kapcsolta. Az árvizek tehát nemcsak gazdasági nehézségeket, hanem birtokjogi feszültségeket is okozhattak. A jogszabály indoklásánál a háttérben felsejlenek azok a gondok is, melyekkel még a 19. században is találkozunk: töltésekkel más vármegyék vagy birtokosok földjeire, rétjeire terelik az árvizet. Sőt, a kódex azt is megindokolja, miért nem változhatnak meg a folyó mederváltozásával a birtokviszonyok: Mert ilyen módon igen sok csalás következhetnék be, és a vizeket vagy folyókat rej- tekcsatomákon és néha igen csekély árkokon át, vagy gátak állításával és töltések által mindenki olyan helyre vagy mederbe vezethetné le, a milyenbe inkább akarja és ezáltal másnak földeit, erdeit, vagy rétjeit igen köny- nyen bitorolhatná. Abból pedig, amit az 59- „czím” alatt olvashatunk, nyilvánvaló, hogy az árvizek mindennapos problémát jelentettek a közlekedésben és a közigazgatásban egyaránt: Helyes és elfogadható mentségnek tartjuk azt, ha a felperes vagy alperes avagy ennek ügyvéde hazulról a nyolcados vagy rövid törvényszékekre indulván és odajutni igyekezvén, elindulása után súlyos betegségbe esett vagy tetemes vízáradás visszatartotta. 1500-1526 1500. körül Estei Hippolit esztergomi érsek, vagy más források szerint Bakócz Tamás érsek megépíttette a Budán is dolgozó Chimenti Camicia firenzei építésszel az esztergomi vízmüvet. 1501. Aventinus német tudós pontos méreteket adott a Fertő-tóról, s ezekből arra lehet következtetni, hogy a tó a XVI. század elején érte el eddig ismert legnagyobb kiterjedését. Lázár deák térképén is ez a „nagy” Fertő-tó látható. 1509. Leonardo da Vinci ten et szerint San Christoforóban egy csatornán megépült az első tökéletesen működő zsilipmű. 1514. július A Temesvárt ostromló, Dózsa György vezette paraszt- sereg letette a fegyvert az őt körbefogó Szapol yaiJános erdélyi vajda serege előtt. Ezzel a Dózsa-féle paraszt- felkelés elbukott. 1514. Werbőczy István országbírói ítélőmester ekkor mutatta be az országgyűlésnek híres-hírhedt Hármaskönyv-ét, amely a feudális Magyarország jogfejlődésének és joggyakorlatának századokon át irányt szabott. A nyomtatásban három évvel később megjelent Tripartitum számos, vizekkel kapcsolatos jogszabályt is rögzített, így egyebek között foglalkozott a vízhasználatokkal, a vizek által időlegesen szabdalt birtokok hovatartozásával, és a malmok különböző típusainak értékelésével is. 1518. Gyulán fürdőt építettek, amit később a törökök tovább fejlesztettek. Ez a 17. században többször is leégett, végül eredeti céljaira nem is építették újjá. 1832-ben emeletet építettek rá és iskola lett. 1 526. szeptember 1 9. A magyar sereg mohácsi csatavesztését követően a továbbvonuló török sereg Duda várát is elfoglalta, majd a Dunán hajóhidat épített, s megkezdte az átvonulást a pesti oldalra. 9
