Fejér László (szerk.): Vizeink Krónikája. A magyar vízgazdálkodás története (Vízügyi Múzeum, Levéltár és Könyvgyűjtemény, Budapest, 2001)
A vízügyek államosítása, a szocialista korszak vízgazdálkodása
1977-1978 1 977. november 1. A Mátrában, a Nag)' patak völgyében átadták a 190 m hosszú völgyzárógáttal 1 millió m3 hasznos térfogatra kiépített Csórréti víztározót, valamint a hozzátartozó napi 3000 m3 kapacitású víztisztító művet, amely a Mátravidéki Regionális Vízmű III. fejlesztési ütemének utolsó meghatározó létesítményei lett. A VIZITERV mérnökei által tervezett tározó - a korábban megépített műtárgyakkal együtt - a Közép-Mátravidék vízellátását volt hivatott távlatilag biztosítani. november 27. Ünnepélyes keretek között átadták a jugoszláviai Törökbecsei Duzzasztóművet, amely a Tisza hajózhatóságában, valamint a Béga-csatorna üzemeltetésében meghatározó szerepet játszik. december 9. Tavasszal befejeződtek a VIZITERV mérnökei által tervezett Körösladányi vízlépcső építési munkálatai. A vízlépcső fő szerepe az volt, hogy vízhiányos időszakban a Tiszából vizet vezessen át a Körös-völgybe, továbbá gazdaságosabbá tegye a víz eljuttatását a felhasználási területre. A duzzasztó a Körös-völgyben már meglévő 17 kmz-es öntözésre berendezett területén kívül további 110 km2-es térséget láthatott el öntözővízzel. A felsoroltakon kívül a vízlépcső, mint alapmű, gazdaságos fejlesztési lehetőséget teremtett a vízkészlet-növelés és a hajózás számára is. A KEVIÉP kivitelezésében épült műtárgy próbaüzeme május 19-én megkezdődött, s az ünnepélyes átadásra Borbándi János miniszterelnök-helyettes jelenlétében december 9-én került sor. 1977. A Kiskörei Vízlépcső üzemeltetési utasításának kidolgozásához a VITUKI hidraulikus kismintavizsgálatokat végzett a különböző duzzasztási szintek és üzemi állapotok esetén kialakuló belső áramlások tisztázására. A tározó kismintája a budapesti Kvassay Jenő Hidraulikai Laboratórium nagycsarnokában épült meg. Ebben az esztendőben 946 millió m3 szennyvíz igényelt volna tisztítást, de ennek csak 10 %-a jutott kellően megtisztítva a befogadó vízfolyásokba. 1 978. március 5. Az MSZMP KB ülésén megerősítik a háztáji gazdaságuk létének szükségességét. A 25 ezer holdas gemenci rezervátum egy részlete 1 977-ben országos jelentőségű természetvédelmi területté nyilvánították az 1,65 km2-es tiszavasvári Fehérsziket, az ország legészakibb fekvésű szikes tavát. Ugyancsak országos jelentőségű természetvédelmi területté nyilvánították a 10 km2-es tiszadobi árteret (hullámteret), az 1846-ban itt megindított Tisza-szabályozás környékét, mint a töltés és az élő meder közötti ligeterdők, rétek, morotvákés mocsarak jellegzetes növény- és állatvilágának színterét. Hasonló védettséget élvezett ettől kezdve a Balatontól délre elterülő Nagyberek, és a Gemenci Tájvédelmi Körzet is Egy gyógyfürdő karrierjének kronológiája a szocializmusban 1957. október közepe: a Kőolajkutató Tröszt több mint 1000 méteres próbafúrása során a kutatók legnagyobb csalódására olaj helyett 58 °C-os melegvíz tört elő. I960, ősze: a vegyelemzés kimutatta, hogy a feltörő víz gyógyhatású, s ezért a helyi szervek követelésére a VIKUV újra feltárta a gyógyvízkutat. 1961 tavasza: a falusi lakosság a Vas Megyei Tanács segítségével épített ülőmedencében, meg a vízelvezető árokban fürdőzött. Az „árokfürdés” 1962 nyarán érte el fénykorát, amikor a forgalom vetekedett egy kisebb fürdő forgalmával. Nagyon sokan demizsonokba töltve vitték magukkal a gyógyító vizet. A büki gyógyfürdő gyermekmedencéje 1962. április: a Hidrológiai Közlönyben Bendefy László Közép-Európa legbővebb hévízi kútja címmel tudományos értekezést közölt a büki hévízről. 1962. augusztus 19.: Üzembe helyezték a büki fürdő első létesítményét, az 500 m2 vízfelületű, kétharmad részében műanyagtetős „szabadtéri gyógyvizes medencét”. Az első hónapban a fürdőt több mint 22 ezren keresték fel. 1963. május 19.: A megye és a község vezetőinek jelenlétében ünnepélyesen megnyitották az újabb létesítményekkel kibővített fürdőt. A község fürdője nem sokkal később vasúti megállóhellyé vált (Bük-fürdőtelep), s a növekvő forgalom kielégítésére elkészült a buszforduló is. 1965. július 23.: A büki hévizet az egészségügyi miniszter gyógyvízzé nyilvánította, ezzel megindulhatott Európa egyik legnagyobb hozamú melegvízforrásának gyógyidegenforgalmi hasznosítása. 1971. június 15.: A fürdő mélyfúrású kútjait igénybe véve megépült a község első vízműve. 1977. augusztus: A SZOT Gyógyüdülő megkezdte működését, a mellette 1978-ban épült Hotel Bük szálló március 28-tól fogadott - főleg nyugati országokból érkező üdülőket.
