Fejér László (szerk.): Vizeink Krónikája. A magyar vízgazdálkodás története (Vízügyi Múzeum, Levéltár és Könyvgyűjtemény, Budapest, 2001)
A vízügyek államosítása, a szocialista korszak vízgazdálkodása
1979. március 20.: Az egészségügyi miniszter Bük gyógyfürdő környékének 0,67 km2-es területét gyógyhellyé minősítette 1983. ősze: svájci közös vállalkozásban beindult a nemzetközi fogászati rendelés Dental COOP néven. 1986. február 26.: Svéd közös vállalkozásban felépült a 400 fő befogadóképességű luxusszálloda. Vésztározás - szükségtározas Azt már múlt századi eleink is tudták, ha a folyó áradása meghágni készül a töltés koronáját, akkor a kellő helyen mesterségesen elrontott (átszakított) gáttal értékesebb területeket, településeket meg lehet menteni, azaz az árvizet meg lehet „csapolni”. A baj csak az volt, hogy mindezt titokban hajtották végré, s úgy, hogy a túlpar- ti településre, vagy annak határára eresztették a vizet. Nem volt véletlen, hogy a társulatok gyakran csendőrséggel őriztették gátjaikat, nehogy idegenek annak elrontásával nyakukba zúdítsák az áradást. A 20. század mérnöke már mérlegelni kezdett, miként lehet kisebb kár okozásával egy nagyobbat elkerülni. Az 1970-es tiszai árvíz idején - Körösladány, Dévaványa és Szeghalom megmentése érdekében - Papp Ferenc, az akkori védelemvezető végső kényszerűségből olyan helyen vágatta át a Berettyó bal parti Árvízi tározó beeresztőzsilipje Komlódtótfalu határában töltését, ahol két nappal korábban még senki nem gondolt volna hasonló lépésre. A vésztározás eredménye nem is maradt el: a Berettyó 24 óra alatt Szeghalomnál 118cm-t, a Sebes-Körös a Foki-hídnál 110cm-t, Körös- ladánynál pedig 98 cm-t apadt, s a három város megmenekült. Napjainkban a vízkárelhárítás szakemberei tudatosan felkészülve a szélsőséges helyzetekre, a folyók mentén előre kijelölik azokat a területeket - a szükségtározókat - amelyeket szükség esetén el lehet árasztani, s ezzel a veszélyes árhullám csúcsokat, a tetőzési magasságot csökkenteni lehet. Tudnunk kell azonban, hogy a vésztározás még így is „kétélű fegyver”, ami egyrészt csak viszonylag nagy tározótér és kisebb hozamú vízfolyás esetén alkalmazható, másrészt az ismétlődő, és az előzőnél esetleg nagyobb árhullámok esetén az újabb veszély elhárítását nehezítheti. Belvizes alföldi táj 1978-1979 telén több ezer ember védekezett a Tiszán és mellékfolyóin, ahol az árvízi helyzet következtében a vízállás több helyen elérte, esetenként meg is haladta az addig mért maximumokat. Balsa térségében jégtorlasz alakult ki a folyón. Február elején közel 1 760 krré-t borított belvíz, amelynek mintegy harmada gabonatermő terület volt 1978 1 978. április 4. A hazai vízellátás, vízkezelés és szennyvíztisztítás fejlesztése, a regionális vízművek koncepciójának kidolgozása, kiviteli tervezése és az építkezés művezetése terén elért több évtizedes kimagasló munkája elismeréseképpen a VIZITERV három vezető mérnöke: Valló Sándor, Krempels Tibor és Környei László megosztott Állami-Díj kitüntetésben részesült. április 1 2-14. Budapesten tárgyalásokat folytatott a Djurdjevac-Barcs Vízlépcsőrendszer előkészítésére alakult magyar-jugoszláv vízügyi albizottság. június 1 1. f Bartos István (Budapest), mérnök, az Országos Vízgazdálkodási Hivatal 1948-1949 közötti vezetője, később az OMFB elnökhelyettese. (* Rákosszentmihály, 1912. december 6.) június 22. A Minisztertanács koordináló, véleményező és ellenőrző szerveként megalakult az Országos Környezet- és Természetvédelmi Tanács. július 26. Az ezen a napon felvett állapotokat rögzítve jelent meg az év folyamán a Balaton hínárállományának térképi feldolgozása. Hínártérképezéssel már az 1960-as években is próbálkoztak, de az akkor készített légifényképek műszakilag nem voltak alkalmasak az adatok egyértelmű rögzítésére. A későbbi felmérések pedig nem az egész tóra, hanem csak annak bizonyos területeire terjedtek ki. Az 1:10 000 méretarányú térképeken csak a 20 méternél nagyobb hínárfoltokat tüntették fel. Az eredményeket a korábbi adatokkal egybevetve kitűnt, hogy a hínárfoltok kiterjedése lényegesen csökkent, aminek okát a kutatók a tó algá- sodási folyamatának felerősödésében látták. szeptember 11. t Hartyányi László (Szarvas), mérnök, az öntözés és vízrendezés kiváló szakembere, főiskolai tanár, a szarvasi Öntözési Kutató Intézet ny. igazgatóhelyettese. (* Szarvas, 1911.) szeptember 1 3. Az Állami Tervbizottság (ÁTB) jóváhagyta a Csongrádi Vízlépcső beruházási javaslatát, amelyet már az 1965-ös Vízgazdálkodási Keretterv is tartalmazott. Ezt követően szeptember 21-én a Minisztertanács a beruházási javaslat elfogadásáról döntött.
