Fejér László (szerk.): Vizeink Krónikája. A magyar vízgazdálkodás története (Vízügyi Múzeum, Levéltár és Könyvgyűjtemény, Budapest, 2001)
A vízügyek államosítása, a szocialista korszak vízgazdálkodása
1975 1 975. szeptember 1. Dunaharasztiban, a Baktay Ervin Vízügyi Szakközépiskolában vízépítési és vízgazdálkodási szakokkal megindult a képzés. A szolnoki szakközépiskolában pedig víz- és szennyvíz-technológiai szakot indítottak. 1975. Megjelent Andrásfalvy Bertalan számos tekintetben alapvető' munkája Duna mente népének ártéri gazdálkodása Tolna és Baranya megyében az ármentesítés befejezéséig címmel, amelyben a legteljesebb leírását adja a fokok használatán alapuló egykori ártéri gazdálkodás gyakorlatának, és addig fellelhető néprajzi emlékeinek. Pátka község határában elkészült a 3,3 kmz vízfelületű Pátkai- víztározó. Létesítésének alapvető célja az volt, hogy csapadékszegény száraz időjárás esetén a Velencei-tó vízutánpótlását biztosítsa. A tározót, csakúgy mint a korábban felette kialakított Zá- molyi-víztározót - a Császár- víz táplálja. A VIZITERV megbízása alapján a VITUK1 hozzákezdett - a Bős- Nagymarosi vízlépcsőrendszer tervezése, a műtárgyak építése és üzemi állapota, valamint a biztonság és gazdaságosság szempontjából sem elhanyagolható fontosságú - szivárgási jelenségek vizsgálatához. A több mint egy éven át tartó kutatás eredményei a magyar-csehszlovák közös egyezményes terv alapjául szolgáltak, ezért a vizsgálatok előrehaladását és az azokról készült jelentéseket a két fél szakértői közös konzultációkon megvitatták és jóváhagyták. Az OVH megindította a „Szennyvíziszap kezelési technológia fejlesztése” című kutatási-fejlesztési programot az iszapkezelés és elhelyezés problémáinak egyre sürgetőbb megoldása érdekében. A Fővárosi Csatornázási Művek Vízvédelmi Osztály a szennyvíziszap vizsgálata során először végzett nyomelem (mikroelem) vizsgálatot. Korábban csak üzemellenőrzési céllal végeztek néhány összetevőre kiterjedő kutatást, amikor azonban egyre nagyobb gondot jelentett a fővárosi szennyvíziszap elhelyezése, s szóba került az iszap mezőgazdasági hasznosítása, sort kellett keríteni a részletesebb vizsgálatra. Az a-klorofill ugrásszerűen megnőtt a Velencei-tavon. Ennek következtében kiszorultak a tóra jellemző nagytestű és lassú szaporodásé algafajok, és helyettük kistestű zöldalgák lettek a meghatározóak. Belvízlevezető csatorna építése a Nyírségben 1 974-ben megkezdődött a Kálló-Alsónyírvíz belvízrendszerfejlesztési programja, amelynek során a belvizek levezetésének megoldásán túl a tavaszi belvizek visszatartásával jóléti tavakat alakítottak ki Debrecen határában az Erdőspusztán. Az 1 978- ban befejezett beruházást követően az erdős, vizes területen közel 3 km2 szabad vízfelület állt a vízisportok és a horgászat rendelkezésére Vízügy és környezetvédelem - egy frigy első lépései A vízgazdálkodási ágazat vezetése már az 1970-es évek elején felismerte a hazai környezetvédelem létjogosultságát és fontosságát, s egyben gazdátlanságát, a vízügy höz való illeszthetőségét, s mint a folyó menti országok vízügyi kapcsolatainak további összekötő elemét. Akkoriban a vízgazdálkodási célok közül két feladat emelkedett ki: a vízi nagylétesítmények egész rendszerének kiépítése, valamint a környezetvédelem országos szintű irányításának megszerzése és megszervezése. Az ezredik községi vízmű átadási ünnepségén, Körösszegapátiban Huszár István miniszterelnök-helyettes megkóstolja az új kút vizét 1 975. május 6-án a Hajdú-Bihar megyei kisközségben, Körösszegapátiban felavatták az ország ezredik, társulati összefogással épített községi vízmüvét. A vízmű átadásával az ország falusi lakosságának immár kereken 40 %-a részesült közműves vízellátásban Az előbbi előkészítése, építése folyamatban volt, s megvolt az a szakapparátus amely a nagykoncepciójú fejlesztésekkel azonosult, és szorgalmasan készítette elő a megvalósítást. Az utóbbihoz, a környezetvédelem szakmai irányításához megkezdték a feltételek megteremtését, s az OVH szervezetében, 1973-ban a Vízellátási és Csatornázási Főosztályon belül környezetvédelmi alosztályt létesítettek. A fejlődés nem állt meg: egy átszervezéssel 1974-ben már Vízgazdálkodási és Környezetvédelmi Főosztályt hoztak létre, s ezen belül környezetvédelmi csoport alakult. Egy évvel később hívták életre a Környezetvédelmi önálló osztályt. A vízügyi ágazat vezetőinek 1974. március 7-i országos tanácskozásán Dégen Imre államtitkár az ágazat környezetvédelmi tevékenységéről így szólt: Nem véletlen, hogy hazánkban éppen a víz- gazdálkodás területén történtek első ízben és legszéle-
