Fejér László (szerk.): Vizeink Krónikája. A magyar vízgazdálkodás története (Vízügyi Múzeum, Levéltár és Könyvgyűjtemény, Budapest, 2001)
A vízügyek államosítása, a szocialista korszak vízgazdálkodása
1975-1976 sebb körben intézkedések a céltudatos és átfogó környezetfejlesztés, környezetvédelem érdekében. Nem véletlenül használjuk a kömyezetfejlesztés kifejezést, mivel hangsúlyozni szerelnénk, hogy a vízgazdálkodási beavatkozásokkal nemcsak passzív, kizárólag védelmi jellegű erőfeszítéseket teszünk, hanem e téren is elsősorban aktív, fejlesztő, kömyezetformáló tevékenységet végzünk. Nekünk nemcsak jogunk, van beavatkozni a természet rendjébe, hanem kötelességünk, is az, de kötelességünk. azt magasabb szinten visszaállítani. Jelentés az Országos Vízügyi Hivatalnál folytatott pártvizsgálat tapasztalatairól 1 975. június 1 6. (Részletek) ...Az OVH legfelső vezetői állományának (a főhatósági osztályvezetőkig bezárólag) 50 % -a tagja a pártnak. Az Elnöki kinevezési hatáskörbe tartozó igazgatók 78 %-a, az igazgatóhelyettesek 49 %-a párttag. Minisztériumokhoz, országos főhatóságokhoz viszonyítva ezek. az arányok, jóval alacsonyabbak.. Az OVH legfelső vezetői állományából egynek vanfelsőfokú politikai végzettsége. ...A vezetés egyoldalúan a szakmai képzést ösztönözte. Ez is egyik oka annak, hogy a vízügyi szakemberek jelentős része csak. a szakmával összefüggő kérdések iránt érdeklődik.. A vezetők, beállításánál és tevékenységük, megítélésénél, hosszabb idő óta tapasztalható a szakmai követelmény egyoldalú indokolatlan eltúlzása. Ez az egyoldalúság háttérbe szorítja a politikai alkalmasság és a vezetőkészség követelményét. Széles körben tapasztalható eszmei-politikai igénytelenség, a politikai képzettség lebecsülése, a kritikai-önkritikai szellem hiánya, antidemokratikus vezetési módszerek., a pártós társadalmi szervek szerepének lebecsülése. A vízügy területén különböző beosztásokban valóban több politikailag kifogásolható és büntetett előéletű egyén dolgozott, vagy dolgozik az OVH vezetésének támogatását élvezve. Dégen Imre felszólalása a Parlamentben A keszthelyi öböl elszennyeződésében jelentős szerepet játszó városi szennyvízcsatorna partjára telepített szivattyúk friss vízzel hígítják a szennyvizet Az MTA Biológiai Kutatóintézetének (Tihany) vezetésével 1976-1 977 között megejtett balatoni fitoplankton-vizsgálatok során megállapították, hogy a fitoplankton egyedszáma a tó Szemesi- és Siófoki-medencéjében nagyságrenddel haladja meg az egy évtizeddel korábbi értéket. Az eredmények arra utaltak, hogy mindkét medence a megengedhetőnél több tápanyagterhelést kapott. A Keszthelyi-öbölben végzett korábbi kutatások során azt tapasztalták: az algásodás már annyira gátolta a fény behatolását a vízbe, hogy két méter mélyen már alig volt fotoszintézis 1975. A Balaton algaflórájában lényeges változás következett be azáltal, hogy egy - Magyarországon addig ismeretlen - kékalga faj (Cylindrospermosis raciborskii) a tóban is megtelepedett. Egy éwégi statisztikai kimutatás szerint a vízügyi ágazatban ebben az évben 84 ezren dolgoztak. A létszám 44,5 %-a az OVH felügyelete alatti szervezeteknél, 26,8 %-a a tanácsi intézményeknél, 11,9 %-a pedig a vízgazdálkodási társulatoknál, a többi pedig az ipari vízgazdálkodás vállalatainál dolgozott. 1 976. január 1 5. A Keleti Főcsatornából kivett felszíni vízre alapozva, a MÉ- LYÉPTERV mérnökeinek (Zslffa András, Kolin László, Sátorhelyi Tamás) tervei alapján elkészült Debrecen új vízmüve, amelynek teljesítménye napi 14 000 ni3 volt. április 1. Hatályba lépett a parlament által március 19-én elfogadott Az emberi környezet védelméről szóló II. törvény, amely megerősítette a szennyvízbírság jogintézményét, sőt az intézkedési tervről szóló kormányhatározat a bírságolást a környezetvédelem eddig nem szabályozott területeire is kiterjesztette. május 24. Nagy Illés vízügyi igazgató megnyitotta a - Szolnok központjától mintegy 5 km-re lévő - milléri szivattyútelepen berendezett állandó vízügyi történeti kiállítást, amely a Közép-Tisza vidék vízi múltjának 15 éven keresztül gyűjtött tárgyú és írásos emlékeit mutatta be. Az egykori, 1895-ben épült gőzüzemű belvíz-szivaty- tyútelep maga is technikatörténeti érdekességnek számít. július 1 . Hatályba lépett a kormány 8/1976. sz. rendeleti az SI- mértékrendszer bevezetéséről. A rendelet az addigi mértékrendszer használatát 1980. január 1-ig engedélyezte. Az OVH elnökének rendelkezése alapján (az OVH-VIKÖZ és a VSZSZ1 összevonásával) megalakult a Vízgazdálkodási Intézet (VG1), s Szentendrén, a Vízgazdálkodási Intézet szervezeti keretein belül megkezdte működését a vízügyi szolgálat számítóközpontja.
