Fejér László (szerk.): Vizeink Krónikája. A magyar vízgazdálkodás története (Vízügyi Múzeum, Levéltár és Könyvgyűjtemény, Budapest, 2001)
A vízügyek államosítása, a szocialista korszak vízgazdálkodása
1975 hányada), gyakorlatilag elvonta az erőforrásokat sok egyéb - a lakosságot közvetlenül érintő vízgazdálkodási fejlesztésektől A Kiskörei Vízlépcső első ütemét a méltató szavak után Fock Jenő, a kormány elnöke a nemzeti színű szalag átvágásával 1973- május 16-án ünnepélyesen felavatta és átadta rendeltetésének. Befejező mondatát, hogy szeretne ott lenni majd a csongrádi vízlépcső üzembe helyezésénél, talán maga sem gondolta komolyan. Árvíz a Körösök vidékén 1974. június-júliusában rendkívüli árvízi helyzet alakult ki a Körösökön, amelynek során öt árhullám követte egymást. A június 12-én indultmásodikhullám minden korábbi tetőzési magasságot és vízhozamot meghaladott. A nagyobb károk elhárítása érdekében fel kellett tölteni, szükségtározóként alkalmazni a Fehér- és a Fekete-Körös közötti ún. deltát. A Körösök középső és felső szakaszán 104 km hosszban kellett volna töltés- magasítást végrehajtó ni ahhoz, hogy az árhullám a gátak között levezethető legyen. Június 15-én 1 4 órakora Fehér- ésa Fekete- Körösön a víz gyakorlatilag egy szintben volt a töltések koronájával, helyenként csak a nyúlgátak akadályozták meg a töltésmeghágást. Ebben a helyzetben robbantással megnyitották a Fehér-Körös jobb parti töltését; a Fekete-Körösön a víz az előre meggyengített helyeken a töltést átszakította. Ekkor a vízszint 0,32-0,68 m-rel volt az addig észlelt legnagyobb érték felett. Atározótérfeltöltődése 82 óra alatt ment végbe. A 71 km2- en 127 millió m3 víz tározódott. A vízszint 10 óra alatt több, mint 2 métert csökkent. A három töltésmegnyitáson kifolyó vízhozam csúcsértéke együttesen 780 m3/s volt. Romba dőlt 407 ház, és 379 lakost kellett kitelepíteni. Három és fél nap múlva megkezdődhetett a víz visszavezetése a mederbe A merülőfallal megfogott pakurát csónakból irányítják a part felé 1974. január elején a Dunai Vasmű egyik tartályának hibája következtében mintegy 4000tonna pakura jutotta Dunába, s a folyó jobb partján egészen a Sió-torkolatig szennyezte a vizet. Több vízügyi szerv vett részt a védekezésben, amelynek során közel 10 napos munkával összegyűjtötték a szabályozási művekre, zátonyokra lerakodott, darabokba összeállt szennyező anyagot. Ez volt első nagy pakuraszennyeződés a Dunán Részlet a múzeum egyik terméből 1974. július 19-én a Hosszúfoki műemlék szivattyútelep üzemen kívüli épületében megnyílt a „Bodoki Károly Múzeum", amely a Körös-vidék vizeinek múltját mutatta be, és a vízszabályozási munkáknak állított emléket 1 975. január 1. Az Országos Természetvédelmi Hivatal és az illetékes szakemberek kezdeményezésére a kormány döntése alapján megalapították az ország második nemzeti parkját a Kiskunsági Nemzeti Parkot. A nemzeti park hat különálló területe volt hivatott arra, hogy megmentse a kiskunsági táj természetes képét (a szikeseket, homokbuckákat, mocsármaradványokat, természetes erdőtársulásokat), valamint ezek élővilágát. A Kiskunsági Nemzeti Park megalakulásával az annak részévé váló Kolon-tavat és közvetlen környékét természetvédelmi oltalom alá helyezték A tavat - amely kiterjedt nádfelületeivel, láp- és mocsárrétjeivel és láperdejével az ország egyik jelentős édesvízi mocsara - az azt megelőző fél évszázad alatt olyan erőteljes emberi beavatkozás sújtotta, hogy már a léte is veszélyben volt. február - március Tömeges halpusztulást észleltek a Balaton délnyugati medencéjében. A katasztrófát több tényező (jégmentes, enyhe tél, hatalmas vándormadár-populáció hónapokig tartó megtelepedése a tavon, s ürülékük vizet szennyező volta, a szokásosnál alacsonyabb vízállás, szélcsendes időjárás, stb.) együttes hatása okozta. Az elhullott állomány becsült összsúlya 70 tonna volt. Az elhullás okainak tisztázása eredményeképpen ettől kezdve rendszeresen vizsgálják a Balaton és befolyó vizeinek növényvédő- szer-maradék koncentrációját. július első napjai A Maroson rendkívüli ár vonult le, amely Romániában és Magyarországon egyes helyeken meghaladta az 1970. évi maximum vízállásokat. szeptember 29. Az egészségügyi miniszter a balfi fürdőkórház részére engedélyezte a „gyógyfürdő” elnevezés használatát, s ezzel együtt forrásait („Fekete”, „Silvanus”, „Farkasd”) is gyógyvízzé minősítette. október 4. A Népköztársaság Elnöki Tanácsa felmentette államtitkári tisztségéből Dégen Imrét, az Országos Vízügyi Hivatal elnökét, s helyére Gergely Istvánt, az MSZMP Szolnok megyei Bizottságának addigi első titkárát nevezte ki.
