Fejér László (szerk.): Vizeink Krónikája. A magyar vízgazdálkodás története (Vízügyi Múzeum, Levéltár és Könyvgyűjtemény, Budapest, 2001)
Ember és természet (Glatz Ferenc)
1466-1495 1466. A Fertő-tó csaknem teljesen kiszáradt, oly nagy volt a szárazság, hogy a soproniak a halat kénytelenek voltak a Balatonból szállíttatni. 1476. körül Mátyás király Buda polgárságának ellátására megépíttette az első hazai vízvezetéket, amely a svábhegyi források vizét a közlekedő- edények elve szerint működő zárt csővezetékkel juttatta fel a Várhegyre. 1479. Az itáliai Modenában artézi kutat fúrtak. 1479. A Fertő-tó ismét teljesen kiszáradt. 1490. Mátyás király váratlanul elhunyt Becsben. 1494. Magyarországon, valamint Erdélyben a nyár igen száraz és heves volt, 6 hónapig semmi eső nem esett. A kortársak szerint még a nagy folyók is majdnem elapadtak. 1495. Ez évből származik az első írásos adat arról, hogy Egerben melegvizes fürdő működött. Bakócz Tamás egri püspök számadás könyvében ugyanis az állt, hogy: a melegvíz épületére és tetőzetéresa többi [munkákra] ... összesen 8 Ft-ot fizettek ki. Az egri strand- és gyógyfürdő, amelynek eredete még a török időkre nyúlik vissza Mátyás király híres visegrádi szökőkútjának maradványai az 1 980-as években A Mátyás király 1490-ben bekövetkezett halála utáni zűrzavaros évtizedekben utódai a palotát elhanyagolták. A török elleni háborúk apasztották a királyi kincstárat és a középkori Magyarország gazdasági erejét is, az egykori tündérpalota fénye elhomályosult. Alig fél évszázad múltán már erősen romos és kifosztott állapotban látták az utazók, s újabb évszázadok múlva a nyomát is benőtte a növényzet. Amikor a 20. század első felében a régészeti feltárásokat meg akarták indítani, sokáig nem tudták pontosan, hol is keressék a palotát. A 1 5. századból származó „oroszlános falikút" másolata a visegrádi királyi palotában, amelyet az eredeti megtalálásának helyén, 1959-ben állítottak fel Kincsek a víz alatt - a víz alatti régészet eredményei Amikor 1526-ban a mohácsi csatasíkon Szulejmán szultán török hada legyőzte II. Lajos király büszke seregét, az egész Kárpát-medencére kiterjedő középkori magyar királyság összeomlott, és egykori területén másfél évszázadra megszűnt létezni. A csatában Lajos király is odaveszett, s a szomorú hír megérkeztekor Mária királyné sietősen összepakolta a budai udvar kincstárát és Bécsbe menekült. Az egykori legenda szerint a kincseket - félvén a szárazföldi útonállóktól - a biztonságosabbnak tekintett királyi hajókra rakatta, és a Dunán szállíttatta Bécsbe. Visegrád magasságában azonban vihar támadt, és egy hajó nyomtalanul odaveszett. A kincskeresők fantáziáját azóta is bizsergeti a hajdani drágaságok holléte, mivel más legendák szerint nem is süllyedt el a gálya, hanem a legénység rabolta ki és tüntette el. Amikor a rendszeres dunai kotrások során, 1974- ben az egyik kotróhajó puttonyában egy erősen megviselt aranytányért fedeztek fel a munkások, újra megA Dunakanyarban végzett kotrás során előkerült aranytál
