Fejér László (szerk.): Vizeink Krónikája. A magyar vízgazdálkodás története (Vízügyi Múzeum, Levéltár és Könyvgyűjtemény, Budapest, 2001)
A vízügyek államosítása, a szocialista korszak vízgazdálkodása
1966 1 966. május 7. Ötmillió angolnaivadék érkezett repülőgépen Angliából, s ezzel megkezdődött hazánkban az angolna újabb telepítési programja. 4 milliót a Balatonba, a többit a Velencei tóba, a Fertőbe, a Körösökbe és a Tisza holtágaiba eresztettek. május 23. A Keleti Főcsatornán menetrendszerű hajójárat indult Balmazújváros és Tokaj között. július-augusztus Nagy árvíz vonult le a Rábán, amely a gátszakadások miatt mintegy 120 km2-nyi területet öntött el. A későbbiek során ez az árvíz adott lökést a védművek nagyobb arányú fejlesztésének. Ugyancsak erős árhullám okozott gondokat augusztus 23-én a Mura folyó mentén. Az apadást a Dráva egyidejű áradása sokáig megakadályozta. augusztus 27. Dégen Imre vízügyi főigazgató ünnepélyes kapavágásával megkezdődött Balassagyarmatnál az Ipoly szabályozása. szeptember 2-22. Egy, a Balatonban túlszaporodott fonalas kékalga faj addig nem látott mértékű vízvirágzást okozott a Keszthelyi- és részint a Szigligeti-öbölben. A „virágzással” érintett vízfelület meghaladta a40km2-t. szeptember 1 1. A tókörnyéki települések vezetékes ivóvízellátása, valamint szennyvízcsatornázása érdekében megalakult a Velence Tavi Regionális Víz- és Csatornamű Társulat, amely 30 év ajatt 11 településen 310 km hosszú ivóvíz nyomóvezetéket és 121 km összhosszúságú csatornahálózatot épített ki. A beruházások költségeinek közel a felét a lakosság és az üdülőtulajdonosok fizették. december 31. A Zagyva-Tarna vízrendszer Hatvan-Miskolc vasútvonal alatti szakaszának töltésezése gy akorlatilag befejeződött. Az árvédelmi gátak magasságát az 50 évenként statisztikailag előforduló legmagasabb vízszinthez méretezték. A Berettyó 1966. évi jeges árvizének krónikája A 220 évre visszanyúló feljegyzések szerint az 1888. évi töltésszakadást okozó jeges árvíz után 1966. február 9- én volt a Berettyó második olyan jeges árvize, amely töltés-meghágással, majd szakadással járt. Köztudott, hogy a Berettyó a Körös-medence legcsendesebb folyója, és e kritikus töltésszakadás az árvíz országhatáron való észleléstől számítva 15 óra múlva következett be. Az első komolyabb jégtorlódásokat február 9-én reggel jelentették 4 helyről: a Gáborjáni közúti hídnál, a Berettyóújfalu-Nagyvárad 4/a. műúti hídnál, a Bakon- szeg közúti hídnál és Darvas község határában. A torlaszok hatására rohamosan emelkedett a vízállás és várható volt, hogy a víz előbb-utóbb valahol átfolyik a töltésen. A szakadás végül február 9-én este 10 óra után következett be a bal parton, s idővel 82 m szélességűre nőtt. E kritikus időszakban nehezítette a védekezést, hogy a természet minden eleme a védekezők ellen fordult. Hajnalra például sűrű köd lepte be a tájat úgy, hogy a kitörő víz útját a védelemvezetés még követni sem tudta, a légi megfigyelés is lehetetlen volt. A föld is vagy 15 cm mélységben fagyott volt, s szemerkélő eső áztatta a védekezőket. A talaj felszíne így sáros lett és lehetetlenné vált a közlekedés. Az úszó jégtáblák miatt nem lehetett csónakokkal közlekedni a vízen sem. Az emberi élet és javak mentése órákon belül megkezdődött Szeghalom tanyavilágában, majd Újirá- zon, Csökmőn, Darvason és Kórószigeten. E térségben ... a folyó szüntelen működő erői ellen csak folyamatos munkával lehet küzdeni. Végleges mű, végleges állapot nincsen.Jól sikerült m űnek azt kell tekintenünk., amelyet aránylag kevés és könnyen elvégezhető munkával lehel egyformán jó állapotban fenntartani. (Fazekas Károly, 1940) A mohácsi vízmű gépháza 196ó-ban a MELYEPTERV tervei alapján megépült a Mohácsi Vízmű és a Mohács-pécsi távvezeték, amely napi 1 9 000 m3 vizet szállított Pécsre. Ugyancsak Pécsett átadták rendel- tetéséneka napi 22 000 m3 teljesítményű szennyvíztisztító telepet Jellegzetes alföldi artézi kút az 1 950-es években. A kép jobboldalán látható a vízhordó lajtkocsi Országos rétegvízszint érzékelő hálózatot létesített 1966-ban a VITUKI. Az első rétegvízszint-mérést az országban először 1957- ben végezték. A rendszeres mérések megindítását az is indokolta, hogy a rétegvizekre telepített mintegy 60 ezer artézi kút szolgáltatja az országosan felhasznált ivóvíz közel 90 %-át
