Fejér László (szerk.): Vizeink Krónikája. A magyar vízgazdálkodás története (Vízügyi Múzeum, Levéltár és Könyvgyűjtemény, Budapest, 2001)
A vízügyek államosítása, a szocialista korszak vízgazdálkodása
1965 szervezettel működő, több mint 4000 tagot számláló Társaság kiváló szakférfiak vezetésével élte meg első fél évszázadát. Emlékeztetőül álljon itt a Társaság eddigi elnökeinek neve: Vitális Sándor (1949-1951 és 1961-1976), Mosonyi Emil (1951-1958), Papp Ferenc (1958-196T). Illés György (1976-1985), Bencsik Béla (1985-1990), Juhász József (1990-1996), Starosol- szky Ödön (1996-). Budapest árvíztáblái Az egykori árvízkatasztrófák túlélői számára természetes volt, hogy maguk és utódaik számára megjelöljék, meddig is ért a nagy víz. A vízmagasságot általában saját házukon, vagy ha az teljesen elúszott, valamilyen tartós építményen, hídpilléren, templom falán örökítették meg. Idővel díszesen faragott kőtáblákat helyeztek el. Legtöbbször egy kéz mutatóujja bökött a rémítő magasságra, mintegy mementóként. Budának, Óbudának és Pestnek gyakorta kijutott az árvizekből, ezért gyakran találkozhatunk a régi házak falán árvíztáblával. A jeles várostörténész, Rajna György (1912-1998) több évtizeden át gyűjtögette adataikat, s közel 100 árvíztábláról volt tudomása. Leírása szerint a legrégebbi az V. kerületi Havas utcában, a 4-es számú ház udvarában volt, s az 1732. évi árvíznek állított emléket. Bendefy László az 1950-as évek elején végrehajtott fővárosi szintezések alapján, az 1838-as árvíztáblák rovásait figyelembe véve nyert adatokat az árvíz tetőző magasságaira. Kiderült az is, mely táblák kerültek az elmúlt évszázad alatt új építmények falára. Ezeknél ugyanis nem fordítottak gondot a magasság pontos átszintezésére. Az árvíztáblák persze másról is árulkodnak. Van közöttük latin, német, szerb, sőt, héber feliratú tábla is. Egy valamikor soknyelvű város történelmi lenyomatai ezek... Mint annyi minden, az árvíztáblák is erősen megfogyatkoztak az utóbbi évtizedekben. Városrészeket szanálnak, korszerűtlen elaggott házakat dózerolnak le a föld színéről. Még szerencse, ha a régi táblák nem válnak törmelékké, hanem egy ügyes „műgyűjtő” csap le rájuk. A Ferencváros tucatnyi 1838-as árvíztáblájából jó, ha fele maradt meg. Az sem mind a házak falán... Az 1965. évi nagy dunai árvíz Ebben az esztendőben rendkívüli dunai árvíz volt Magyarországon, Csehszlovákiában és Jugoszláviában. A szokatlanul csapadékos időjárás, valamint a sok évi átlagot meghaladó alpesi hótömegek májusi olvadása következtében kialakult árvíz (tetőzése Budapestnél június 18-án 845 cm-rel) minden addigit felülmúlt. Az árvédelmi töltések közé fogott Kis-Rába két ágának összefolyása Nicknél Az árvíz szintje Budapesten is rekordmagasságot döntött 1965. február 22. A vizek minőségifelügyelete központifeladatainak ellátásáról szóló OVF 5/1965.sz. utasítás értelmében az OVF Vízellátási és Csatornázási Fó'osztályának keretében Vízminőségi Osztályt létesítettek, amelyen belül megalakult a központi Vízminőségi Felügyelet. március - június _____________ F onyód és Balatonfenyves partjainál nagyméretű halpusztulást észleltek. Az országos riadalmat keltő katasztrófa során a legkülönbözőbb halfajták tetemei borították el a vízfelszínt a tó Tihanyig terjedő részén. A szakértők szerint a fogassüllő állomány érte a legnagyobb veszteség, több mint a felük elpusztult. A vizsgálatok szerint az (összesen 500 tonnás) elhullás döntő mértékben a DDT rovarirtó szerek használatának volt a következménye. A tóban mindmáig ez volt a legnagyobb mértékű hal- pusztulás. április 4. ATisza-völgy átfogó vízgazdálkodási fejlesztési terveinek kidolgozásáért Mátrai Istvánt, az OVF Dunai és Tiszai Vízi Nagylétesítményeket Beruházó Vállalat igh. főmérnökét az Elnöki Tanács Állami-Díjjal tüntette ki. április 25-29. 11 töltésszakadással kísért árvíz pusztított a Répce és a Rába vidékén. A halálos áldozatokat is követelő katasztrófa során több mint 500 km2-nyi terület került víz alá. tavasza Magyarországon a vízigyomok irtása érdekében megkezdődött a növényevő amur halak telepítése, elsőként a dunántúli Nádor malomcsatornába. április-július A dunai árvízi védekezés irányítására Fehér Lajos miniszterelnök-helyettes vezetésével Árvízvédelmi Kormánybizottságot neveztek ki, amelynek tagja volt Décen Imre államtitkár, árvízvédelmi kormánybiztos is. A Kormánybizottság jelentését a dunai és nyugat-dunántúli árvizek-belvizek elleni védekezésről július 22-én tárgyalta és fogadta el a kormány, ezzel a Kormány- bizottság befejezte munkáját. Az árvíz tapasztalatai alapján még ez évben megkezdődött a védművek fejlesztése a Szentendrei-szigeten, a Csepel-szigeten, a Budakalászi öblözetben, stb.
