Fejér László (szerk.): Vizeink Krónikája. A magyar vízgazdálkodás története (Vízügyi Múzeum, Levéltár és Könyvgyűjtemény, Budapest, 2001)
A vízügyek államosítása, a szocialista korszak vízgazdálkodása
1965 1 965. május 1. A kormány 1016. sz. határozata jóváhagyta a Dunakanyar regionális fejlesztési tervét. június 1 7. A Duna Budapestnél 845 cm-rel tetőzött. Mindmáig ez volt a folyó budapesti szelvényében a legmagasabb jég nélküli árvízi magasság. Az időjárási események rendszeres megfigyelése óta, ugyancsak ezen a napon mérték a Balaton vizének maximális hőmérsékletét, 29,8 °C-ot. Lakótelep védelme az 1 965. évi dunai árvíz idején A szentendrei partfal június 1 9. Az addig szabályozatlan Bódva árvize közel 65 km2 területet öntött el. A folyó szabályozási munkáit már a következő hónapban megkezdték. július 11. Megjelent a 11. sz. kormányrendelet a gyógyfürdő- és üdülésügy, valamint az ásvány- és gyógyvizek feltárása és hasznosítása egyes kérdéseinek rendezéséről. A rendelet az ásvány- és hévizek gondozását a vízügyi szolgálatra bízta, s intézkedett az ásvány- és gyógyvizek országos nyilvántartásának (törzskönyvezésének) megismétléséről. október 28. A kormány jóváhagyta a vízügyi politikájának alapját képező Országos Vízgazdálkodási Kerettervet, amelyet a 2001/1961. sz. kormányhatározat alapján a VIZITERV koordinálásával dolgoztak ki. A Keretterv megszabta az 1985-ig teljesítendő feladatokat és kijelölte a nagyobb távlatban elérendő célokat. november 1 8-20. Az MSZMP KB ülésén elfogadták az „újgazdasági mechanizmus", azaz a gazdaságirányítási rendszer reformjára vonatkozó irányelveket. december 30. A Keleti Főcsatornából kiágazva megépült a tiszalöki rendszer nyugati felét öntözővízzel ellátó 43 km hosszú Nyugati Főcsatorna. A Főcsatorna a Tiszából kapott vízzel 46 km2 halastó vízellátását és mintegy 100 km2 szántó öntözését tette lehetővé, ugyanakkor övcsatornaként a Hortobágy tehermentesítésében játszott szerepet. A lényegében április elejétől tartó árvízi jelenségek során június közepéig hat egymást követő árhullám alakult ki a Dunán. Emiatt mind a tetőző vízállások, mind pedig az árvízi időtartam (a tartósság) tekintetében példa nélküli, 119 napos védekezésre volt szükség. Ráadásul egyidejűleg a Rába és a Tisza völgyében is jelentős védekezést igénylő árvízi helyzet alakult ki. A Rábán április és augusztus között nyolc árhullám vonult le, közülük az első volt a leghevesebb. A folyó Katonák dolgoznak a töltés magasításán
