Fejér László (szerk.): Vizeink Krónikája. A magyar vízgazdálkodás története (Vízügyi Múzeum, Levéltár és Könyvgyűjtemény, Budapest, 2001)
A vízügyek államosítása, a szocialista korszak vízgazdálkodása
1964 1964. február 29. Miután Magyarország tagja lett a Nemzetközi Völgyzárógát Egyesületnek, döntés született a Magyar Nemzeti Bizottság megalakításáról, amelynek első elnöke Kertai Ede lett. július 1 3. f Alcser Jenő (Budapest), mezőgazdasági mérnök, a korszerű öntözéses gazdálkodás hazai népszerűsítője és fejlesztője. Szak- irodalmi tevékenysége a gépi öntözések gyakorlatának szinte teljes körét felöleli. (* ?, 1903.) július 25. Borsod megyében a hetek óta tartó szárazság miatt több mint 25 patak és kisebb vízfolyás kiszáradt, s igen alacsony volt a Sajó és a Hernád vízszintje is. augusztus 1 6. Üzembe helyezték a Vízgépészeti Vállalat lajosmizsei gyáregységét, s ezzel az 1961-ben elfogadott öntözési kormányprogramnak megfelelően lehetővé vált az esőztető öntözőfürtök szivaty- tyúinak és egyéb berendezéseinek nagyütemű hazai gyártása. szeptember 1 5. t Marchhart József (Debrecen), vízmérnök, a Tiszafüred-Raka- maz közötti 111 km hosszú Tisza-balparti töltésmegerősítés tervezője, a hortobágyi belvízrendszer 996 km-es csatornahálózatának kiépítője. (* Debrecen, 1896. október 15.) november 1 6. A Magyar-Jugoszláv Energetikai Albizottság első ízben foglalkozott a Mura-Dráva vízenergia-hasznosítási rendszer kérdésével, a Gyurgyevác-Barcs-i vízlépcsőrendszer kiépítésének lehetőségével. november 1 9-20. Az országgyűlés megalkotta A vízügyről szóló IV. törvényt. Az 1965. január 1-én életbe léptetett törvény és annak december 13-i végrehajtási rendelete a hosszú távra szóló, maradandó jellegű általános alapelvek rögzítésével átfogóan szabályozza az állami szervek, a társadalmi szervezetek, szövetkezetek, más jogi személyek és az állampolgárok vízgazdálkodási tevékenységével kapcsolatos jogait és kötelezettségeit. A törvény szövegének kidolgozásában nagy szerepet játszottak Frommer József és Bényei Zoltán. A hatvanas évek árvizeinél az anyagszállításhoz talicskát is használtak 1 964. áprilisában a hirtelen olvadás és az esőzés nagy árhullámot és belvízi elöntéseket idézett elő a Bodrogon és a Felső- Tiszán. A védekezés során a Tisza mentén több helyen lokalizációs töltéseket építettek az esetlegesen kitörő vizek felfogására. Az áradás csúcsidőszakában napi 5-6000 ember is részt vett a védekezésben. A hajdani Beszédes Múzeum kiállításának egy részlete 1963. május 18-án DÉGEN ImreOVF főigazgató Siófokon megnyitotta a Beszédes József Vízgazdálkodási Múzeumot, és felavatta a múzeum előtti téren a névadó vízmérnök mellszobrát. Az 1 990-es évek végén nemcsak a múzeum szűnt meg, hanem az épületet is lebontatta az önkormányzat A Velencei tó vízszintjét szabályozó zsilip 1 962-ben Dinnyésnél újjáépítették a Velencei-tó vízállásának szabályozására szolgáló zsilipet, amely a tó 1 60 cm-es vízállásánál 4 m3/s, 180 cm-es vízállásnál pedig 6 m3/s víztömeget képes a tóból a Dinnyés-Kajtori csatornába engedni Buzgárok nyoma az árvíz levonulása után
