Fejér László (szerk.): Vizeink Krónikája. A magyar vízgazdálkodás története (Vízügyi Múzeum, Levéltár és Könyvgyűjtemény, Budapest, 2001)

A vízügyek államosítása, a szocialista korszak vízgazdálkodása

1962 1962. január-március _______ Ü zembe helyezték az ÉM Mélyépítési Tervező Vállalat által napi 200 000 m3 kapacitásúra tervezett budapesti felszíni vízmű első létesítményeit, amelyek napi 100 000 m3 teljesítménnyel segítet­ték a főváros vízellátását. március 1 2. f Erőss János (Buffalo, N.Y., USA) ügyvéd, kisgazdapárti poli­tikus, a DiNNYÉs-kormány minisztere, a Tisza-Dunavölgyí Tár­sulat utolsó elnöke. (* Tiszaeszlár, 1889. december 23.) 1 962. ősze Az OVF komoly anyagi támogatásával a keszthelyi Balaton Múzeum régészei ásatásokat végeztek Siófokon, a feltételezett GALERius-féle, Balatont lecsapoló árok és zsilip feltárására. Az ásatások nem igazolták azt a közel évszázados feltevést, hogy már a római korban szabályozták volna a tó vízszintjét. december 4. _________ f Vedres (Vojcsik) Lipót, a budapesti vízművek kimagasló képességű műszaki vezetője, aki szakirodalmi tevékenységével is hozzájárult a vízellátás-csatornázás műszaki gyakorlatának ha­zai fejlődéséhez. (*1894.) december ___________ _______ ___ A Magyar Állami Földtani Intézet kiadásában megjelent a Schmidt Eligius Róbert irányításával készült Magyarország hidrogeológiai atlasza. 1962. Németh Bertalan igazgatása alatt megalakult az első regionális vízellátó szervezet, a Sajómenti Vízművek (SAVI). Ez évtől kezdve a Tiszán is rendszeresítették a jégtörő hajókat. A jégdugók kialakulása ellen korábban csak robbantásokkal tudtak védekezni. A Rába-Rábca közötti területek belvizeinek levezetésére megépült a Lesvári főcsatorna. A csatornában összegyülekező vizeket szükség esetén három, összesen 14 m3/s kapacitású szi­vattyútelep tudja átemelni a Rába, ill. Rábca folyókba. Elkészült Budapest főváros távlati csatornázási terve, amely 50 évre előre kb. 2,3 millió lakossal számolva állapította meg a méretezési adatokat úgy, hogy a szárazidei szennyvíz-elszállítási kapacitás elérje a másodpercenkénti 17,4 m3-t. A terv egy lakos­ra napi 600 literes fogyasztást feltételezett. Bendefy László, a geodézia- és térképészet-történet jeles kutatója A történelmi múlt feltárása érdekében 1 962. októberétől a víz­ügyi szolgálat vezetése a VITUKI-n keresztül megindíttatta az Országos Levéltár gyűjteményében található kéziratos vízrajzi térképek kutatását, amelyeket több éven keresztül BENDEFY László irányított Hidromechanizációs feltöltési munka Először 1962-ben, a Duna bal partján, a Szeremle alatti töltésszakaszon került sor arra, hogy az árvízvédelmi töltés- erősítést - egyelőre kísérleti jelleggel - vízöblítéses földmunká­val (hidromechanizációval) végezzék el. Ez az úttörő jellegű munka új fejezetet nyitott a vízépítőiparban a hidromechanizá­ciós építési módszerek alkalmazása terén Mozgó vízminőség-mérő laboratórium Az élővizek fokozódó elszennyeződése és a szennyezések elleni védekezés érdekében az OVF 1962. október 20-án utasítást adott ki - 31/1 962.(V.É. 1 8.) sz. alatt - a Vízminőségi Felü­gyeletről és a Vízvédelmi Bizottságokról. A területi vízminőségi feladatok ellátása érdekében a vízügyi igazgatóságok szer­vezetén belül megkezdődött az (utóbb 1966. júliusától a vízminőségi laboratóriumokat is üzemeltető) vízminőségi felü­gyeletek szervezése A rakacai tározó vízkivételi műve 1 962. július 5-én üzembe helyezték a Rakaca-völgyi víztározót, amely 5,2 millió m3-nyi tározott vizével a Hámori tó után a má­sodik legnagyobb hegyvidéki mesterséges tavunk, s amely a Bódva folyó vízhozamának 1,5 m3/s-ra növelésével a Bódva- völgy, ill. a borsodi iparvidék ivó- és iparivíz-ellátását biztosítja

Next

/
Thumbnails
Contents