Fejér László (szerk.): Vizeink Krónikája. A magyar vízgazdálkodás története (Vízügyi Múzeum, Levéltár és Könyvgyűjtemény, Budapest, 2001)
A két világháború között
A régi budai vízvezeték csodarabjai A Garády Sándor vezette ásatások során - 1 938 júliusában - a Budapest, XII. kerületi Orbán téren megtalálták a Sváb-hegyi középkori vízvezeték nyomait Az ivóvíz ügye A Műegyetemen a Magyar Mérnök- és Építész Egylet 1938. április 28-30. között Országos Ivóvízellátási Nagygyűlést tartott. Az 1930-as években a lakosság ivóvízzel való ellátottsága, ill. annak hiánya (8,9 millió lakosból mindössze 1,9 millió volt a vezetékes ivóvízzel ellátottak száma) a települések fejlődésében jelentős feszültségeket okozott. A nagygyűlés célja az volt, hogy felhívja a figyelmet az e téren tapasztalható elmaradottságra, s kormányzati támogatást szerezzen a magyarországi ivóvízhelyzet javítása érdekében. A több mint 500 fő résztvevő között ott ült Horthy Miklós kormányzó, Darányi Kálmán miniszterelnök, Széll József, Bornemissza Géza és Marschall Ferenc miniszterek, valamint az összes érdekelt intézmény vezetője. A falusi kutakról A m. kir. Országos Közegészségügyi Intézet 1938. évi jelentése szerint a kormányzat ötéves terve 5 millió pengőt az Intézeten keresztül használt fel a falusi vízellátás elősegítésére. Az Intézet ez idő alatt 5952 kútvizs- gálatot végzett, s a kutak vizének 58 %-a a minőség szempontjából erősen kifogásolható volt. Az Intézet becslése alapján országosan még rosszabb a helyzet. A kutak 73 %-a nem ad megfelelő ivóvizet. Igaz viszont, hogy az eltelt időszakban növekedett a ,Jő ivóvíz” táblával ellátott kutak száma (1534 db), amelyeket az Intézet évente kétszer ellenőriz. A telepítési akciók során azt az elvet képviselik, hogy 1000 lakosra legalább egy jó kút jusson, s senki ne lakjon tőle 500 méternél távolabb. Jelenleg az ország 9 millió lakosa közül 20 %-ot látnak el a nagyobb vízművek, ezen felül 2 % részesül a kisebb községi vízművek szolgáltatásaiban, míg a fennmaradó 78 % kutakból szerzi be a vizet. A magyar falvak képéhez hozzátartozott a gémeskút 1938 1 938. január 7. A földmívelésügyi miniszter elrendelte, hogy a Balatoni Kikötők Felügyelősége készítsen tervet - a Keszthelyi-öböl eliszaposodásának megakadályozása érdekében - az iszap kotrással történő eltávolítására. március 5. ___________ Da rányi Kálmán miniszterelnök győri beszédében meghirdette az egymilliárd pengős fegyverkezési programot. A miniszterelnök ugyanakkor azt is kijelentette: ... ami felmérhetetlen fontosságú, az egész magyar vidéket, ahol ez még nem történt meg, egészséges ivóvízzel fogjuk ellátni! március 17. ____ A pest-budai árvíz 100. évfordulója alkalmából aMagyar Mérnök- és Építész Egylet egyetemes szakülést rendezett, amelyen dr. Lászlóffy Woldemár az árvíz hidrológiai okairól tartott összefoglaló előadást, A nevezetes eseményre emlékezve a Fővárosi Múzeum kiállítást nyitott meg, s a Budapest-Belváros Szerb utca 23. sz. ház falán pedig térképes domborművet helyeztek el. május 16_ M eghozták a német Rajna-Majna-Duna törvényt, mely 1945. év végére tervezte a Majnát a Dunával összekötő csatorna megépítését. A csatorna nyomvonalát nagyrészt a régi Lajos-csatorna mentén tűzték ki. június 10. A magyar-román-csehszlovák hármas vízügyi bizottság utolsó ülését Beregszászon tartotta. A feszült politikai helyzet ellenére, mint egy akkori jelentés írja: ...a helyszíni szemle akadálytalanul megtörtént és a tárgyalást semmi sem zavarta. júniusul 9^ Bükkszéken az 517 méteres B.27. számú kutatófúrás szén- hidrogén helyett hévizet tárt fel, amely megalapozta a fürdő kialakítását és a „Salvus” gyógyvíz palackozását. szeptember első napjai A Tolna megyei Tamási község környékén egy nagy felhőszakadás következtében a Cserengáti patak előző évben kitisztított és felújított medre 500 m hosszban teljesen feliszapolódott a nagy meny- nyiségben lehordott löszös humusztól.
