Fejér László (szerk.): Vizeink Krónikája. A magyar vízgazdálkodás története (Vízügyi Múzeum, Levéltár és Könyvgyűjtemény, Budapest, 2001)
A két világháború között
1937 A Körösök hajózhatóságát elősegítő békésszentandrási vízlépcső építésének utolsó szakasza. A baloldali nyílásközben az ideiglenes elzáró-szerkezet elhelyezésére szolgáló úszódaru látható A Hármas-Körösön, a tiszai torkolattól 48 km-re 1936. október 8-án kezdődött el a békésszentandrási vízlépcső építése. A Köröscsatornázás második fontos létesítményénél az első ásónyom földet Darányi Kálmán miniszterelnök emelte ki. A vízlépcső tervezői Lampl Hugó vezetésével Freytag Ferenc és MOSONYI Emil, valamint az Öntözésügyi Hivatal más mérnökei voltak élelmiszernél. Aszályos esztendőkben különösen mélyre hull a mezei munkásság keresete. 1934-35-ben a cséplőgépnél az egész részesek reggel 3-tól este 8-ig dolgoztak., s mégsem kerestek többet napi 15-20 kg búzánál. Ezekben az esztendőkben azután egészen feltűnő volt a visszaesés mind a házasságkötések, mind pedig a születések számában. (Féja Géza: Viharsarok- részlet, 1937.) Az öntözésügyi hivatal Darányi Kálmán miniszterelnök 2850. ME számú rendeleté alapján 1937. május 1-jén megalakult a M. kir. Országos Öntözésügyi Hivatal. A közvetlenül a kormány alá rendelt, de szoros kapcsolatát a Földművelésügyi Minisztériummal végig megőrző, budapesti székhelyű főhatóság létrejöttével kezdetét vette a Tisza-völgy öntözéses gazdálkodásának jelentős fejlesztése. A Hivatal első elnöke a volt földművelésügyi miniszter, Kállay Miklós, míg a műszaki irányítást végző elnökhelyettes Lampl Hugó lett. Az új hivatal első feladatának a Tisza-völgyi kísérleti öntözőrendszerek kialakítását, a Körösök és a Tisza csatornázásának megkezdését tekintette. A tiszadorogmai körgát építésén dolgozó kubikosok ebédje, az 1930-as években PlCHLER János társulati főmérnök felvétele 1 937. március 8. f Zuber Ferenc (Budapest), mérnök, 1929-1931 között a Vízrajzi Intézet vezetője, jeles műszerszerkesztő. (* Adony, 1874. október 4.) március 11. t Spur István (Budapest), folyammérnök, gazdasági főtanácsos, a Balaton kormánybiztosa. (* ?, 1857.) 1 937. március A Duna szennyezett vizének fogyasztása következtében Mohácson tífuszjárvány ütötte fel a fejét. A járvány több halálos áldozatot is követelt. Az érintett területen a hatóság kényszeroltást rendelt el. május 4. A Fővárosi Vízművek káposztásmegyeri főtelepén befejeződött a gőzüzemű meghajtásról az elektromos meghajtásra való áttérés. Az átállás a diesel-üzemű tartalék motorok segítségével történt meg. Ugyancsak Káposztásmegyeren kísérleteztek első alkalommal azzal, hogy egy eltömődött aknáskutat a víznyerés érdekében ún. „csápokkal” láttakel (csáposkút). május5. A városrendezésről és az építésügyről szóló VI. te. kötelezte a városokat, hogy' záros határidőn belül készítsék el városrendezési terveiket, és az ennek szerves részét képező vízvezetéki és csatornázási dokumentációikat. A törvény kimondta, hogy a belügyminiszter - a köz érdekében - olyan helyeken is elrendelheti a közművek létesítését, ahol a terv azt eredetileg nem tartalmazta. jú[ius 1. ____________ Közzétették Hu szár Imre műszer szabadalmát, mely a vízsebességet a mérőszárny fordulatainak fényhatás útján történő (fotocellás) számlálásával oldotta meg. július 29. A parlamenti döntést megerősítve törvényerőre emelkedett az öntözőgazdálkodás előmozdításához szükséges intézkedésekről szóló XX. te.
