Fejér László (szerk.): Vizeink Krónikája. A magyar vízgazdálkodás története (Vízügyi Múzeum, Levéltár és Könyvgyűjtemény, Budapest, 2001)
A két világháború között
1936 1 936. május A Szentendrei-szigeten elkészült az új II. Budai Vízmű 600 m hosszú gravitációs vezetéke, a Duna-ág alatti bújtató, valamint a vízműtelep főgépháza Békásmegyeren. így elkezdődhetett a vízszolgáltatás, egyelőre csak abból a 10 meglévő kútból, amely a Szentendrei-szigeten eddig a bal parti vízellátást szolgálta. július 1 . Az Országos Közegészségügyi Intézetben megalakították a Vízügyi Osztályt, amelynek fő feladata a vízvezetékek által szállított víz minőségének ellenőrzése volt. szeptember 30. f Ilosvay Lajos (Budapest), vegyész, műegyetemi tanár. Önálló tanulmányt írt a budapesti ásványvizekről és fürdőkről. Külön kötetben jelentette meg a Balaton vizének chemiai viszonyai című művét. 17 éven át elnöke volt az Országos Közegészségügyi Egyesületnek. (* Dés, 1851 október 31.) október 1 6. Orszentmiklóson a magyar vízimérnökök emlékünnepséget tartottak Sajó Elemér sírjánál. Ünnepi beszédet mondott: Ricsóy Uhlyarik Béla békési főispán, Kállay Miklós ny. miniszter, és dr. Sikó Zoltán református lelkész. 1936. Szolnokon megépült a Tisza eddig egyetlen átrakó kikötője, az 1100 vagon befogadóképességű gabonatárházzal, melynek terveit az FM Vízrajzi Intézetének mérnökei készítették. 1936-ban épült meg a margitszigeti zenélő kút, mely Bodor Péter székely ezermester 1820-1822. között épített marosvásárhelyi kútjának másolata volt. A kút 1945-ben megrongálódott, s csak 1954-ben állították helyre. Az ország vízellátási helyzetének javítása érdekében a Magyarhoni Földtani Társulat és a Városi Mérnökök Országos Szövetsége egy „Országos Vízellátási Tanács” alapítására tett javaslatot a kormánynak. A kormányzat nem foglalkozott érdemben az indítvánnyal. A kormány 5 millió pengőt engedélyezett az aszályos alföldi területek öntözésének megszervezésére. A Magyar Alföld A rajongók, tudósok, művészek... az Alföld rónáit és népességét sokszor a legszebb színekben tüntetik fel... De aztán jön a statisztikus a maga elfogulatlan adataival és összehasonlításaival'■ a gyermekhalandóság, a tüdővész, a trahoma, az analfabéták, a kihasználatlanul heverő földek, az átlagos termés, az iparés kereskedelem lesújtó számadataival, és a kaleidoszkóp szépszínű forgataga szomorú szürkeséggé olvad egybe. ...A lecsapolásnak és az öntözésnek karöltve kell járnia és pedig, különösen a mi aszályos Alföldünkön, az egyes területek víztelenítését és árvizektől való védelmét egyúttal a víztartalékolás szolgálatába lehet és kell állítani! (Tuzson János, 1941.) Koraőszi alföldi táj Viharsarok Gyulán is fejlődésnek indult a kertészet és a gyümölcs- kultúra, annak ellenére, hogy bizonyos körök, súlyos akadályokat gördítenek eléje. Legutóbb valóságos öntözési láz keletkezett, hiszen itt a Körös, mely különben állítólag nemsokára hajózható lesz. Az Ármentesítő Társulat szerzett is 100000pengő állami kölcsönt, hogy a Körös-parti gazdák öntözőműveket létesíthessenek. A kölcsön feltételeit azonban úgy szabták meg, hogy a gazdák nem sok hasznát látták. Ugyanis a kölcsönt állítólag csak munkadíjra volt szabad felhasználni, s anyagot, gépet nem vehettek rajta. A kisgazda viszont maga szerelte volna fel az öntözőművet, s a kölcsön éppen anyagbeszerzésre kellett volna. Persze, készen volt az indokolás, hogy enyhíteni akarják a munka- nélküliséget, azért kell munkadíjakra fordítani a kölcsönt. A pénzt végül is, mint „előnyösen” ismert munkaadók, a nagybirtokosok, kapták. A nagybirtokos viszont béreseivel végeztette a munkálatokat, s a kölcsönt anyagbeszerzésrefordította. (Féja Géza: Viharsarok, 1937.) 4 Az öntözővíz kiemelése bolgárkerékkel Békésen vasút hiánya miatt nincs gyár, és nincsen komolyabb piac. Gyógyforrása van, de kihasználatlan. A 43 °C-os víz metángázzal együtt tör elő, fűtésre, s világításra egyaránt felhasználhatnák. Néhány parasztember bevezettette a lakásába, s egyik szobáját fürdőszobává alakította át. Ide járnak fürödni. Földgáz is van, de kihasználatlan. Kertészetei fejlődnének, de piac hiányában nincs jövőjük. A határszéli magyarság kellő gazdaságpolitika nélkül teljesen elsorvad. Ezt tapasztalhatjuk az egész tájon. Békést csak a Körös mentheti meg: nagyszabású öntözés s a hajózhatóvá teendő Körös olcsó vizi útja. A kertészet katasztrális holdankint márciustól szeptember derekáig átlag 3-4 embert foglalkoztat, seza foglalkoztatás egyelőre Békés mezei munkássága számára az egyetlen menekvés. A békési burgonya s zöldpaprika máris igen keresett cikk., káposztája, uborkája, paradicsoma szintén versenyképes. Jelenleg azonban a békési munkásság nem keres többet 3-4 hónapra való
