Fejér László (szerk.): Vizeink Krónikája. A magyar vízgazdálkodás története (Vízügyi Múzeum, Levéltár és Könyvgyűjtemény, Budapest, 2001)
A két világháború között
1935-1936 A hegy- és dombvidéki patakok rendezésének keretében 1 931 -ben épült hejcei vízmosáskötő gát „Erdőtörvény" Megjelent az erdőkről és természetvédelemről szóló 1935:IV.tc., az ún. „erdőtörvény”. Több mint 300 szakaszban szabályozta az erdőgazdálkodás feladatait, rendelkezett az Országos Természetvédek mi Tanács létrehozásáról. Többek között rögzítette: ..lehetővé tenni a vízvédelem alá vont állat- és növényfaj zavartalan tenyészetét, megóvnia védett forrás és patak vizének tisztaságát. A törvény a barlangok védelmével, valamint a vízmosások megkötésével és a kopárfásítással is foglalkozott. Kienitz Vilmos társulati ig. főmérnök, szivattyúgép- konstruktőr (Bánovszky Miklós festménye) Az általa tervezett axiális propeller-szivattyúk gyártását 1934- ben kezdték meg. Vízemelő gépei nagy szerepet játszottak a Körös-völgy belvízvédelmének fejlesztésében. A Duna csak folyt. És mint termékeny, másra gondoló anyának ölén a kisgyermek, úgy játszadoztak szépen és nevetgéltek a habok felém. Az idő árján úgy remegtek ők, mint sírköves, dülöngő temetők. * Én dolgozni akarok. Elegendő harc, hogy a múltat be kell vallani. A Duna, mely múlt, jelen, s jövendő, egymást ölelik lágy hullámai. A harcot, amelyet őseink vívtak, békévé oldja az emlékezés s rendezni vére közös dolgainkat, ez a mi munkánk; és nem is kevés. József Attila: A Dunánál-részletek 1936. 1935. Megalakult a Délborsodi Ármentesítő Társulat, amely a Tisza hosszában utolsó még nem védett öblözeten, az ún. „borsodi nyílt ártér”-en - 1936-1940 között (a Sajótól Poroszló határáig terjedően) megépítette az ármentesítő töltéseket. Kópháza városa az Ikva patakra telepített bolgár kertészetet megszüntette, a kellemetlen, pocsolyák és a túlzott vízhasználat miatt. Helyén gyümölcsös létesült. Zöldségtermelő bolgárkertészet a város peremén, az 1 930-as években 1936. február 4. Réthly Antal meteorológus - egy később is sokat emlegetett - előadást tartott a Magyar Mérnök- és Építész Egylet Vízépítési - Szakosztályában. Értekezésében bebizonyította, hogy az ármentesítések nem változtatták meg hazánk éghajlatát. március 9. A magyar Duna-tengerhajózás kivált a MFTR kötelékéből, és önálló vállalattá alakult Duna Tengerhajózási Rt. (DTRT) néven Budapest székhellyel. 1945 után Magyar-Szovjet Hajózási Rt néven működött tovább, 1961-től pedig a Magyar Hajózási Rt (MAHART)-ba olvadt bele. március eleje A Hernád folyón levonuló árvíz a gibárti erőmű 12 m nyílású árapasztó-zsilip szerkezetében veszélyes mozgásokat okozott. A műtárgy megrepedt, kissé előrebukott, megsüllyedt és aláüregelődött. A budapestiDuna-part
