Fejér László (szerk.): Vizeink Krónikája. A magyar vízgazdálkodás története (Vízügyi Múzeum, Levéltár és Könyvgyűjtemény, Budapest, 2001)
A két világháború között
1934-1935 1 934. november 8. A 9800. és 9900. sz. ME. rendelet alapján megalakult a Budapesti Központi Gyógyhelyi és Üdülőhelyi Bizottság, a fürdőügyi szak- igazgatás hatósági jogkörrel ellátott középfokú szerve. Az érdekelt állami és egyéb intézmények közötti koordinálást végezte 1948- ig, az Országos Fürdőügyi Bizottság felállításáig. 1934. Az Országos Közegészségügyi Tanács az egri városi fürdőt gyógyfürdővé nyilváníttatta. Ekkor épült ki a mai strandfürdő elődje, és ugyancsak ekkor létesült a strand déli részén a tükörfürdő, valamint az ún. „garasos fürdő”. 1935. május 11. Budapest főváros a Heinrich család örököseitől megvásárolta a Szent Imre- (a mai Rác-) fürdőt, amit később kibővítve állított a közönség szolgálatába. 1 935. nyár Sikó Attila és Dieter (Ditróy) János tervei alapján elkészült az új vízsebességmérő berendezések szárnyhitelesítő állomása a Csepel szigeten lévő Kvassay-zsilip területén. Az állomás 50 éven át üzemelt. augusztus 1. A 7500. sz. ME rendelet értelmében az Ipari Minisztérium átvette az ország vízellátásának műszaki irányítását, a városi és községi vízművek létesítését, valamint az artézi kutak felügyeletét. Ennek megfelelően a közegészségügyi mérnöki szolgálat felügyelete a Népjóléti Minisztériumból az Iparügyi Minisztériumhoz került át. november 1 8. Az árvédelmi telefonok újbóli összekötéséről, illetve újabb vonalak építéséről kötött egyezményt Budapesten Magyarország és Románia. Ennek eredményeképpen a Fehér- és Fekete Körösök töltésein kiépültek a telefonok Gyula és Kisjenő, valamint Sarkad és Szalonta között. 1935. Az országos aszály összesen 212 millió pengős kárt okozott a magyar mezőgazdaságnak. Megkezdték a tatai Öreg-tó rendszeres kotrásait. A munkát 1939- ig kézi erővel, azt követően géppel végezték. Rohringer Sándor műegyetemi tanár, a vízépítési laboratóriumi kísérletek megteremtője Magyarországon Rohringer professzor az öntözésről ...azaz alapigazság, hogy a technikai végrehajtás jelessége még nem biztosítja az öntözés sikerét, ehhez még az agrochémiai, növénytermelési, közlekedési, pénzügyi és értékesítési tényezők ismerete, azok sikeres alkalmazása is szükséges, ami a feladatot látszólagos egyszerűsége mellett bonyolulttá teszi. Kaán Károly a tározókról A síkföldi tározást elég sokan ellenzik. Szerintük a legnagyobb gonddal végrehajtott munka mellett is bizonytalan sikerű létesítmény az ilyen. Azért mégis, ha más megoldás nem lenne, nem térhetünk ki előle!Amint annyi egyéb nehéz kérdést, úgy ezt is bizonyára jó eredménnyel megoldaná a magyar vízi mérnöki kar. Ezen nem múlhatnék az alföldi öntözés kérdése! (1939) AKúiOftráE étrrözisi titmiK MÉSOSÍLASA a jtitnL ima a nnvtierr ÓHTŰZÉStK AOA.VYA A /WiAtn t imm mnMtw «*>tm ^ AZ ÖNTÖZÉSI* BBSzAsetszEtc szirnttri MC00S2LÁSA Ntmmg* 2txmo*A, Aúax! mim ÉH» ÉtotUftM* Ktfti&t s* *** * * Tísafvrwd 2MKÄ? Al&e _ ™ > - f • Az öntözések helyzete az 1 930-as évek elején 1 935. decemberében közreadták „Az FM Tervező Osztályának Keretterve az Alföld öntözővízzel való ellátására" című dokumentumot. A mű TRUMMER Árpád és Lampl Hugó aláírásával jelent meg, és a cél elérésére vonatkozóan több alternatívát tartalmazott. A munkával kapcsolatosan a Vízrajzi Intézet adatai alapján Trümmer készített először az egész országra kiterjedően öntözővíz-készleti katasztert
