Fejér László (szerk.): Vizeink Krónikája. A magyar vízgazdálkodás története (Vízügyi Múzeum, Levéltár és Könyvgyűjtemény, Budapest, 2001)
A két világháború között
szemben Európában ma már nem lehet hasznothaj- tóan elhelyezni: ezért, Magyarország gazdasági egyensúlyának helyreállítása érdekében, első sorban arra kell törekednünk, hogy az Alföldön a gabona többtermelésről letérjünk és csak olyan magasabb értékű vitamindús terményekben: gyümölcsben, erőtakarmányban stb. állítsunk előfölösleget, melyet a búzánál könnyebben és biztosabban lehet külföldön elhelyezni. A jövőben csakis ilyen értelmű többtermeléssel fedezhetjük külföldi valutaszükségletünket. A nicki gát 1933. június 2-án átadták rendeltetésének a nicki duzzasztóművet, amely a maga nemében az első önműködő fedeles gát volt Magyarországon. A gát építési terveit a DIETER (később DlTRÓY) János készítette, a kivitelező pedig SzÉCHY Endre mérnök és építési vállalkozó volt ... a föntemlített magasabb értékrenclű termények kitenyésztésére (a talaj) különösen alkalmas abban az esetben, ha csapadékviszonyait öntözéssel megjavítjuk és ezzel az aszályok következtében előálló károknak elejét vessszük. A mezőgazdaság átszervezése és megjavítása tehát az öntözés racionális megvalósítását kívánja meg. Horthy Miklós és az előtte tisztelgő Jász-Nagy- Kun-Szolnok vármegyei előkelőségek Széchenyi emlékére 1 933. szeptember 29. és 30. között hajóu- tat szerveztek a Tiszán. A hajó Tokajból, reggel ó-kor indult. Kikötött Tiszafüreden, este 7-kor ért Szolnokra. A „Lukács Béla" gőzösön számos kormánytag utazott. Szolnok és Szeged között kíséretével a hajóra szállt HORTHY Miklós kormányzó is. Az utazás alatt Kállay Miklós földmívelésügyi miniszter vezetésével a vízügyi szakemberek előadásokat tartottak a tiszai víziót kiépítésének szükségességéről valamint a Tisza-völgy öntözésének lehetőségeiről. A Tisza folyó vázlatos hossz-szelvénye, amelyen a szabályozás következtében beállt rövidülés szemlélhető 1 931 -ben befejezték a harmadik tiszai vízrajzi felvétel munkáit Tiszabecstől Szegedig. Az 1 929-ben megkezdett munkálatok célja a mederváltozások rögzítése, valamint a vízhozamok megállapítása volt. A mérések eredményeit a Vízrajzi Intézet „A Tisza helyszínrajza, hossz-szelvénye és keresztszelvénye" című, 1 935-ben megjelentetett kiadványában tette közzé 1935-1934 1 933. szeptember Az 1929—1930-ban folytatott víztisztítási kísérletek alapján megépült a Káposztásmegyeri főtelepen a Ganz-Dabeg-féle módosított túlklórozási rendszert (vas- és mangántalanítót) alkalmazó szűrőház, 10 egységgel, 19 200 ms-es napi teljesítménnyel. A következő években már csaknem eltűnt a vas és mangán az innen szállított ivóvízből. október 5. * Nagy László (Budapest), oki. mérnök, a Környezetvédelmi és Vízgazdálkodási Minisztérium főosztályvezetője. 1957-1964 között a VIZITERV munkatársa, majd az Országos Vízügyi Hivatal, illetve Minisztérium vezető munkatársa, a vízügyi nagylétesítmények (pl. Bős-Nagymaros) beruházásainak irányítója, (f Dunaújváros, 1989- október 5.) 1933. A harkányi fürdőt - belügyminiszteri engedély alapján - „Harkány Gyógyfürdőivé minősítették. A következő évben - az 1844-ben létesített Kossuth-fürdő mellett - a Batthyány család felépíttette az Ilona-fürdőt, valamint egy másik nyitott medencéjű fürdőt. Ebben az évben létesült a Garadna-patakra és a Margit-forrásra telepített pisztrángtelep. A Győri Folyammérnöki Hivatalnál Tőry Kálmán műszaki tanácsos elkezdte a dunai hordalékmozgás tudományos vizsgálatát, amelyet később a hivatal kultúrmérnökei, Bogárdi János és Károlyi Zoltán folytattak. 1 934. március 14. f Timon Béla (Eger), mérnök. Középtiszavidéki társulatoknál volt alkalmazásban, majd az egri főkáptalan uradalmi mérnökeként dolgozott. Vitairatot jelentetett meg 1892-ben a Tiszán folyó vízhozammérésekről. (* Eger, 1852. június 1.) június Megkezdte működését a Balatoni Viharjelző Szolgálat. október 6. Elindult első útjára a „Budapest”, az 1934. augusztus 14-ikén vízre bocsátott első hazai építésű Duna-tengerjáró hajó.
