Fejér László (szerk.): Vizeink Krónikája. A magyar vízgazdálkodás története (Vízügyi Múzeum, Levéltár és Könyvgyűjtemény, Budapest, 2001)
A két világháború között
1932-1933 1932. tavasz A Tiszán az 1919- évit is meghaladó rendkívüli méretű árvíz vonult le, de töltésszakadásokat nem okozott. Ennek ellenére a gátakkal akkor még nem védett „borsodi nyílt ártér”-en közei közel 90 km2 került víz alá. október Az 1812-ben épített Hámori tó gátja elszakadt, ugyanúgy, mint 1813. decemberében. A nagyobb alámosást megfeszített erővel mindkét esetben sikerült megakadályozni, s ezzel együtt az árvízveszélyt elhárítani. 1932. A Szegedi Ármentesítő és Belvízszabályozó Társulat házi kivitelezésben az algyői főcsatornán megépítette az Algyői zsilipet. A főcsatornának jelentős szerepe volt a szegedi Fehér-tó területén ugyanezen évben létesített, belvíztározásra is alkalmas 5,2 km2 területű tógazdaság vízellátásában. Budapest főváros Út- és Csatornaépítési Ügyosztálya első ízben dolgozta ki az agresszív talajvízben létesített csatornák építésénél követendő irányelveket. Tekintettel arra, hogy a közkutaknak csak egy része szolgáltatott kifogástalan ivóvizet, az Országos Közegészségügyi Intézet mérnökei ez évtől kezdve ezeket ,Jó ivóvíz” feliratú táblákkal látták el. 1 933. tavasz A Szeged környéki szikes tavak hasznosítására - helyi vízi társulat kivitelezésében - megépült 5,2 km2 kiterjedésű fehértói halastó. június 6. és 14. Az Osztrák Mérnök- és Építész Egyesület kétnapos vitát rendezett a Fertő-tó sorsáról, illetve esetleges lecsapolásáról. június 22. A vízügyi szolgálat főnökének, Sajó Elemérnek és Sebök Elek békési ügyvédnek, a Hosszúfoki Ármentesítő Társulat alel- nökének kezdeményezésére az érdekeltek gyulai székhellyel megalakították a Körösvölgyi Vízhasznosító Társaságot. A társaság fő célkitűzése a Körösök hajózhatóvá tétele és az öntözések ügyének felkarolása volt. 9 Az öntözések helyzete Az 1932-ben országosan jelentkező aszály hatására több lépés történt a hazai öntözések ügyének előmozdítására. Megjelent Ruttkay Udó A Magyar Alföld öntözése c. munkája, amely először vetette fel a Tisza medrében való öntözővíz-tározás gondolatát, s ezzel 8000 km2 öntözésének lehetőségét. A kormány ún. „Hármas Öntöző Bizottság”-ot hozott létre, amelyben kultúrmérnök, gazdálkodással foglalkozó szakember és geológus tevékenykedett. Az 1938-ig működő Bizottság az ország különböző területein létrehozott öntözőtelepeket vizsgálta gazdasági hasznosság, geológiai tényezők és az öntözővíz felhasználása szempontjából. Ugyanebben az évben az új öntözési technikák bevezetése érdekében megkezdődtek br. Weiss Jenő 1,82 km2-es derekegyházi uradalmában az öntözőhajós kísérletek. Ruttkay Udó véleménye Mivel június hó végéig - akkor is föltéve, hogy az időjárás kedvező volt - csak a gabona adhat elfogadható termést, mivel továbbá a magyar gabonafölöslegét a tengerentúli és orosz gabonatermelés versenyével MAGYARORSZÁG ÁLTALÁNOS HELYSZINRAJZ. A MAO VAR ALFÖLD ÖNTÖZÉSE RuHktyJJdo «LMAAWUtAiAT Ruttkay Udó alföldi öntözési tervének térképvázlata 1932-ből Az öntözővíztározását RUTTKAY két helyen a mederben próbálta megoldani tiszaszederkényi, ill. csongrádi duzzasztásokkal, valamint - jóval kisebb tározó-térfogattal - a Hortobágyon
