Fejér László (szerk.): Vizeink Krónikája. A magyar vízgazdálkodás története (Vízügyi Múzeum, Levéltár és Könyvgyűjtemény, Budapest, 2001)
A két világháború között
1929-1930 1930 1930 1929. Megjelent A gyógyfürdőkről, az éghajlati gyógyintézetekről és az ásvány- és gyógyforrásokról szóló XVI. te. A törvény és a hozzá kapcsolódó miniszteri rendeletek végrehajtása sokat segített Budapest fürdővárosi rangjának elismertetésében. 1930. január 23. A természettudományok fejlesztése érdekében teendő intézkedésekről hozott VI. te. alapján Országos Természettudományi Alap létrehozásáról döntöttek. Az 1930-as évek elején Rohringer Sándor, a műegyetem vízépítéstani professzora ebből az alapból, valamint a Gr. Széchenyi István Tudományos Társaság támogatásából létesítette a talajvíz-megfigyelő kútjait a Duna-Tisza közén. augusztus 8. * Török László (Szolnok) mérnök, a bajai vízgazdálkodási főiskola igazgatóhelyettese, akinek jelentős szerepe volt a vízügyi főiskolai oktatás megszervezésében. (| Vác, 1981. május) szeptember 9. A Túr általános szabályozása keretében a földmunkákkal párhuzamosan megépült a Benedek József által tervezett a sonkádi osztómű, amely lehetővé tette a régi Túr-meder élővízzel való ellátását. Ezzel a Túr-szabályozási munkák lényegében befejeződtek. Ennek során sikerült megvédeni a belvizek kártételeitől több mint 415 km2-nyi területet, amelyet 1902-től a belvízrendezési munkák befejezéséig tízszer öntött el a belvíz. Még ugyanezen évben a Túr-csatorna hullámterén a társulat 76 holdon 4500 almafából álló mintagyümölcsöst telepített, amelyet aztán 1936-tól a csatornán úszó hajóból vízsugárral öntöztek. A sonkádi osztómű 1 930. szeptember 11. Az 1929. évi III. te. értelmében kiadott miniszteri rendelet 250 ezer pengő államsegélyt és 750 ezer pengő hitelt engedélyezett, hogy a Rába mentén Nicknél egy korszerű duzzasztógátat építsenek. A feladat végrehajtását a Rábaszabályozó Társulatra bízták, amely ezen a napon a kitűzéssel és az iparvasút kiépítésével megkezdte a duzzasztó építését. A nicki gát jobb parti vezértöltésének alapozása november 1. * Gergely István (Monok), agronómus, kandidátus, 1967-1972 között a MÉM miniszter-helyettese. 1972-1975 között, mint az MSZMP Szolnok megyei első titkára, jelentős szerepet játszott a Kiskörei Vízlépcső építkezésének támogatásában. 1975-től haláláig az OVII elnökeként a vízügyi szolgálat vezetője volt. (f Siófok, 1980. augusztus 19.) 1930 ősz A Miskolci Kultúrmérnöki Hivatal által készített tervek alapján megkezdték a Felső Tarna-völgy vízmosáskötéseínek építését. 1930. A Budapest-ferencvárosi Dandár utcában átadták rendeltetésének a tisztasági fürdőt, amelyet 1978-ban gyógyfürdővé alakítottak. Megépült a Bánhídai (ma Tatabánya II) Hőerőmű. Mellette kialakították a hűtőtavat, amelyből az erőmű másodpercenkénti 80 literes vízigényét elégítették ki. A tartalékvizet (1001/s) a Tatai tóból távvezetéken biztosították. A vízrajzi szolgálat által 1887-ben indított, majd 1906-1929 között szüneteltetett Vízrajzi Évkönyv - Lászlóéfy Woldemár által javasolt korszerűsítésekkel - újra megjelent (immár a Vízállások c. kiadvány adatanyagát is magában foglalva), és azóta közreadása folyamatos. 1930. Sopron városa a Rák patakban lévő Manninger-malomban (ma Erdei iskola) a malomkerék helyére Bánki-turbinát szereltetett, hogy azzal villanyáramot termeljen. Ez szolgáltatta - a városi villanyvezeték kivezetéséig - a világítást, valamint hajtotta a kút szivattyújának és a fűrészgépnek motorját. Befejeződött az alsóörsi kikötő 1927-ben indult építése. A kikötő az első volt a Balaton északi partján, amely személyhajó, vitorlás és motoros hajók kikötőjeként és egyúttal - a Sió csatornázása miatti kőszállításra berendezett - teherkikötőnek is épült. A Dunavölgyi Főcsatorna (a 198 km hosszú ún. „Átokcsatorna”) megépítésével befejeződött a Pest megyei Duna-völgy lecsa- polásánakmég 1912-ben megkezdett munkája. A hévizi tó és a fürdőépület. Az népjóléti miniszter 43209/1930. számon Hévíz forrástavát „gyógytó”-vá minősítette. Elkészült a hármas rendeltetésű Algyői-főcsatorna, mely fontos lépést jelentett a Szeged környéki területek vízrendezésében.
