Fejér László (szerk.): Vizeink Krónikája. A magyar vízgazdálkodás története (Vízügyi Múzeum, Levéltár és Könyvgyűjtemény, Budapest, 2001)
A két világháború között
1927 1927. július 21. Üzembe helyezték Eger város 26 km hosszú vezetékből és a hozzákapcsolódó műtárgyakból álló vízmüvét. A hálózatra 30 közkutat telepítettek és a vizet 200 házba vezették be. 1934-ben évi fogyasztás 1,76 millió m3 volt. A vízfogyasztás mérésének takarékosságra nevelő hatására jellemző, hogyl937-ben, a vízórák felszerelése után a fogyasztás 1,024 millió m3-re csökkent. augusztus 30. A Pécs melletti pellérdi szennyvizes halastó IV. rekeszében - oxigénhiány miatt - több száz mázsa hal pusztult el. Ez volt hazánkban az egy ik első jelentősebb katasztrófa, amely a mesterséges baltenyésztést érte. 1927. A győri kultúrmérnöki hivatal a Nagymihály-féle tervek és az azóta (1918) végzett újabb felmérések alapján végleges tervet készített a Lajta-szabályozás végrehajtására. A munkák 1929-ben indultak meg. A csillaghegyi Árpád Strandfürdőn megnyitották az ország első hullámfürdőjét. A Soroksári Duna-ág alsó torkolatánál, Dieter (Ditróy) János tervei alapján 1924 őszén megkezdett Tassi Vízlépcső (hajózsilip, duzzasztó és vízerőtelep) építési munkái befejeződtek. Ezzel a Duna-ág teljesen állóvizűvé vált. Az FM Országos Rizsbizottságot hozott létre, majd a Szegedi Növénytermesztési Kísérleti Állomáson, valamint a Szegedi Talajtani és Agrokémiai Kísérleti állomáson széleskörű tudományos munka indult a rizstermesztés hazai meghonosítása érdekében. 80 km hosszú, elválasztó rendszerű közüzemi csatornamű létesült Pécs városában Az esztergomi strandfürdő területén megépült az 50 m-es vasbeton versenyuszodai strand medence. Ugyancsak ebben az évben kezdődött meg a város vízvezetékének jelentős bővítése és a 35 km-es csatornahálózat kiépítése. A természetes víztározó kialakulására jó példa az Arlói-tó, amelyet a Csakó-hegy 1863-1 925 közötti csúszása miatt elzáródott patak duzzasztott fel. Ma a helyet Szakadt-hegynek nevezi a népnyelv. A tó mentén strand és üdülőhely alakult ki A tihanyi Biológiai Kutató Intézet története A Természettudományi Társulat állattani szakosztályának 1892. decemberi értekezletén Vangei. Jenő egy magyar tengerbiológiai állomás létesítésére tett javaslatot. A hozzászólók közül azonban id. Entz Géza, Herman Ottó és Horváth Géza inkább a Balaton mellett létrehozandó biológiai állomás szükségessége mellett érveltek. Lóczy Lajos mint a Magyar Földrajzi Társaság Balatoni Bizottságának vezetője szintén ez utóbbi véleményt támogatta, s közel három évtizeden át erőteljesen szorgalmazta, de minden különösebb eredmény nélkül. Az I.világháború és Lóczy halála után a Nemzeti Múzeum állattárának vezető kutatói továbbra is ébren tartották az ügyet, amely beleillett gr. Klebelsberg Kuno, akkori vallás- és közoktatásügyi miniszter elképzeléseibe és azon törekvéseibe, amelyeket a magyar kultúra fejlesztése, a tudományos kutatások felA tihanyi Biológiai Kutató Intézet látképe az 1 930- as években AX. Nemzetközi Zoológiái Kongresszus 400 résztvevőjének jelenlétében 1927. szept. 1 1 -én Horthy Miklós kormányzó átadta a tihanyi Biológiai Kutató Intézetet rendeltetésének lendítése érdekében folytatott. Ez döntő mértékben hozzájárult a Magyar Biológiai Kutatóintézet létesítésére vonatkozó kormányhatározat gyors meghozatalához. Az Intézet alapkövét a Balaton vízterületéből 1920 és 1924 között feltöltött öt hektárnyi tihanyi Fürdőtelep területén rakták le 1926 augusztusában. Az öt pavilonból álló épületegyüttes Kotsis Iván műépítész tervei alapján, alig több mint egy év alatt, 1927 nyarának végére felépült. A tihanyi Biológiai Kutató Intézetben végzett kutatásokat figyelembe véve az elmúlt közel 75 évet tekintve öt egymástól elkülöníthető „korszakot” lehet megkülönböztetni. Az 1927-1933 közötti első időszakban a Balaton állat- és növényvilágának vizsgálata és az általános biológiai kísérletek mellett a vízkémiai kutatások voltak előtérben. Az 1934-1950 közötti második periódusban a tóval kapcsolatos kutatási témák mindinkább ökológiai szemléletűvé váltak, azaz a Balaton élőlényeit és élet- folyamatait a környezettel összefüggésben igyekeztek megismerni. Ebben a szakaszban az általános élettani és genetikai kísérletek és a halbiológiai kutatások szintén nagyobb szerepet kaptak. Az intézet 1934-től teljesen önállóvá vált költségvetésileg és nevét „Magyar Biológiai Kutató Intézet”-re változtatták. A következő korszakban, vagyis 1951-1975 között az intézet a Magyar Tudományos Akadémia kutatóin-
