Fejér László (szerk.): Vizeink Krónikája. A magyar vízgazdálkodás története (Vízügyi Múzeum, Levéltár és Könyvgyűjtemény, Budapest, 2001)
A két világháború között
tézete lett, és tevékenységében meghatározó szerepet kaptak a hidrobiológiái és neurobiológiai kísérleti kutatások. Ezért elnevezését 1951-ben a „MTA Tihanyi Biológiai Kutatóintézeté”-re módosították. A tó vízminőségének romlása és a második tömeges halpusztulás nyomta rá a bélyegét az 1975-1982 közötti alig több mint fél évtizedre, amikor az intézet olyan kutatási feladatokat kapott, amelyek részben az előidéző okok feltárását, részben az azok elhárítására szolgáló eljárások kialakítását szolgálták, miközben a neurobiológiai kutatások is folytatódtak. Az ötödik, az 1982-től tartó időszak, amelyben a környezetvédelmi szemléletű egységes tókutatás a meghatározó minden kutatási téma tekintetében. Ennek hangsúlyozására az intézet 1982 januárjától a „MTA Balatoni Limnológiai Kutatóintézete” nevet viseli. A Kende-csatorna kotrása az „István" kotróval A BÁTORI Oszkár ~ Teleki János gr. Építő Vállalat 1927 decemberében Németországból gőzmeghajtású vedersoros, szállítószalagos, sínen mozgó kotrót vásárolt, amely akkor a legnagyobb ilyen gép volt Európában. Teljesítménye 20 óránként 5000 m3 volt, összsúlya pedig elérte a 1 60 tonnát. Az „István" kotrónak elkeresztelt gépet először a Tisza- Szamoskor Ármentesítő Társulat beruházásánál, a Túr 1928. március 8-án megindított munkáinál használták A hazai gyógyvizekről A fürdőügyre vonatkozó 1929- évi XVI. törvény először szabályozta az ásványvíz és a gyógyvíz fogalmát. Eszerint Ásványvíz az a víz, amelynek a rendes víztől eltérő vegyi összetétele, fizikai tulajdonsága és geológiai eredete van, és amely ennek következtében fokozottan üdítő vagy az emberi szervezet életműködését előmozdító hatású. Agyógyvíz az az ásványvíz, amelynek vegyi összetételénél fogva gyógyhatású van. Gyógyvízzé minősítést kizárólag a mindenkori egészségügyi főhatóság (minisztérium), illetve az azon belül működő Országos Gyógyhelyi és Gyógyfürdőügyi Főigazgatóság végezhet. A benyújtott kérelem leglényegesebb része a vízbázis kémiai analízise és az orvosi vélemény. Az ásvány- és gyógyvíz-, illetve a kiegészítő radioaktivitási vízvizsgálatokat az Országos Közegészségügyi Intézet végzi, míg az orvosi vélemény kialakításához bármely egészségügyi intézmény (kórház, klinika) vizsgálati sora elegendő. Az ásvány- és gyógyvizeket kémiai összetételük alapján a Papp Szilárd által kidolgozott elvek alapján 10-féle csoportba soroljuk. A gyógyvizek jellegét mindig azok a kőzetek határozzák meg, amelyeken keresztül szivárog, illetve ahol oldó hatását kifejti a víz. Az ásvány- és gyógyvíz legnagyobb része ugyanis csapadékból származik, kisebb része pedig a kőzet képződésekor keletkezett, vagy igen nagy mélységből, a magmából kerül a felszín közelébe. Az utóbbi évszázadban létesített artézi kutak egyrészt a természetes források számát, másrészt a réteg- és a karsztvíz nyomását csökkentették jelentősen, és a víz összetételét is befolyásolták. A gyógy- vízkutak és gyógyforrások száma 1999-ben 1 ló volt. tm ........... l ..HUNYAUV JÁNOS“ f 3 «•«««• h T pinmlj-Omltat- % l wa«s£*. j, EEC HNUNG ÁfíDEEAS SAXLEHÍÍER A „Hunyady János" keserűvízforrás tulajdonosának, Saxlehner Andrásnak számlája 1 873-ból 1927-1928 1927. Szegeden, Pávai Vájná Ferenc tervei alapján végrehajtott 944 m mély fúrás nyomán 51 “C-os hőforrásra bukkantak. Erre épült az Anna-kút, amelynek vizét 1929-ben gyógyvízzé nyilvánították. Ekkor alkalmaztak először vasbeton fenékbiztosító műveket (az Imre-Mikecz mérnökök szabadalmát) a Nyírvízszabályozó Társulat belvízcsatornáin. 1 928. jonuár 9. * Baranyó Géza (Szolnok), mérnök, a győri, pécsi, budapesti igazgatóságok vezető munkatársa, a gyulai vízügyi igazgatóság főmérnöke, az orfűi mesterséges tavak, valamint a körös-vidéki Tavaszréti belvíztározó tervezője, a síkvidéki vízrendezés, ill. a talajmechanika és a vízi környezetvédelem szakértője, jeles szakíró. (f Gyula, 1999- január 13.) augusztus 31. Az 1878. évi árvíz félszázados évfordulója alkalmából emlékművet állítottak Miskolcon, a Szent Anna templom mellett. szeptember 29. * Kováts Zoltán (Magyaróvár), oki. mérnök. 1951-1957 között különböző építkezések tervezője, kivitelezője, 1958-tól a győri VÍZIG osztályvezetőjeként az igazgatóság valamennyi saját kivitelezésű munkájának tervezését irányította, (f Győr, 1998. február) október 20. Horthy Miklós kormányzó jelenlétében, gr. Bethlen István miniszterelnök ünnepi beszédével átadták rendeltetésének a Budapesti Nemzeti és Szabadkikötőt. A Csepel-szigeti létesítmény építése 1910-ben kezdődött. október Felavatták Vác első városi vízmüvét, amelynek részeként 8,6 km főnyomóvezetéket, 32,6 km elosztó vezetéket és 20-nál több közkutat építettek a kivitelezők. Ugyancsak ebben az évben épült meg a város új szennyvízcsatorna hálózata 15.1 km hosszban. A régi 15,5 km hosszú csatorna csak csapadékelvezetési célokat szolgált, így a két hálózat elválasztó rendszerben üzemelt. 1928. 1928-1932 között rendezték a Hernád mellékvizeit és a Bódva középső szakaszát.
