Fejér László (szerk.): Vizeink Krónikája. A magyar vízgazdálkodás története (Vízügyi Múzeum, Levéltár és Könyvgyűjtemény, Budapest, 2001)
A két világháború között
1923-1925 A hazai vízitársulatok egységes érdekképviseletét ellátó Tisza-Dunavölgyi Társulat hivatalos pecsétje A Túr torkolati bukója A Túr szabályozásáról A Túr folyó - ahogy azt ma ismerjük - a vízszabályozási munkák legfiatalabb szülöttje. A szabályozás előtt a Túr „patak” kanyargó, sekély medrű, a helyét változtató, több ágra szakadó vízfolyás volt. A régi Túr patak Kömörő közelében volt elágazásánál a Nagyar felé tartó ág medrét elzárták. Azóta nem siet a Kis-Túr a Tiszába, „mint a gyermek anyja kebelére” - ahogyan azt Petőfi e helyütt megénekelte. Az 1927-ben megkezdett munka sajátossága az volt - szemben a Tisza-, vagy a Szamos szabályozásával -, hogy itt a folyómeder rendezése és a kétoldali árvédelmi töltések megépítése egyidejűleg történt. A munkát a Tisza-Szamosközi Ármentesítő Társulat hajtotta végre Kövessy Győző miniszteri biztos irányításával. A szabályozott Túr esése kilométerenként 25 cm, töltéseik között lefolyó árvíz legnagyobb hozama 300 m3/s. A Túr egykori medre immár belvízi főcsatornaként vesz részt a térség többletvizeinek levezetésében. 1923. A József Nádor Műegyetem Vízépítési Tanszékét Weissmahr József halálát követően Rohringer Sándor professzor vette át, s egészen 1938-ig vezette a tanszéken folyó oktatási munkát. Debrecenben szennyvízöntöző-telep létesült, amely a város 60 ezer lakosának szennyvizét 1,2 km2 területre vezette ki, és ott mezőgazdaságilag hasznosította. 1 924. február 25. * Szalay Miklós (Budapest) oki. mérnök, a műegyetem vízépítési tanszékének tanára, a vízellátás-csatornázás, mérnökbiológia, mezőgazdasági vízgazdálkodás, valamint a hidro- mechanika elméleti kérdéseinek kutatója, (f Budapest, 1978. június 12.) április 14. Bukarestben aláírták a magyar-román általános vízügyi egyezményt, amely a továbbiakban a két állam közötti vízügyi intézkedéseknek jelentette alapját. május 9. * Csoma János (Anarcs) mérnök, a VITUKI tudományos ov.-je, a folyószabályozással és a folyók jégjelenségeivel összefüggő hidraulikai kérdések kutatója, (t Budapest, 1998. október 1.) 1924. A Nemzetközi Dunabizottság (C1D) és a Dunai Állandó Vízügyi Műszaki Bizottság (CRED) szabályozta a Duna-menti államok nemzetközi vízrajzi adatcseréjét. Ennek eredményeképpen kezdett működni a nemzetközi vízjelző szolgálat. június 27. A magyar kormány a New-York-i Speyer bankházzal 10 millió dolláros kölcsönszerződést kötött. A kölcsönt a vidéki városok fejlesztésére használták fel. Számos település (pl. Eger, Gyöngyös, stb.) ebből építhette meg vízmüvét. 1925. július 31. * BEncsik Béla (Békésszentandrás) vízépítő mérnök. 1961—1970 között a győri vízügyi igazgatóság főmérnöke volt, majd 1985-ig az OVH főosztályvezetőjeként az ország árvízvédelmének és folyószabályozásainak egyik legfőbb irányítója, 1986-1990 között a Magyar Hidrológiai Társaság elnöke volt. (t Budapest, 1998. július 10.)
