Fejér László (szerk.): Vizeink Krónikája. A magyar vízgazdálkodás története (Vízügyi Múzeum, Levéltár és Könyvgyűjtemény, Budapest, 2001)
A két világháború között
1919-1920 1919. június 28. A Versailles-i (Trianoni) Békeszerződés 331. cikkelye a Dunát Ulmtól a torkolatig nemzetközinek nyilvánította. augusztus 1 6. * Illés György (Vasvár), mérnök. 1953-tól az OVF (OVH) főmérnöke, főosztályvezetője, majd főigazgató-helyettese (elnökhelyettese), vezetésével jött létre a hazai vízellátáscsatornázás egységes szakmai irányítása, alakult ki a vízminőségvédelem szervezete, s fejlődött ki a regionális vízellátó szervezetek hálózata. 1976—1985-ig a Magyar Hidrológiai Társaság elnöke volt. (f Budapest, 1998. január 18.) 1919. Gödöllőn az Állami Burgonya Kísérleti Telepen megépült az első magyarországi permetező öntözőtelep. Vizét a Rákos-patakból szivattyúzták. Észak-Hollandiában 105 község több mint félmillió lakosának egységes ellátására regionális vízmüvet létesítettek. A regionális vízművek kiépítése hazánkban az 1960-as években kaptak nagyobb lendületet. Madridban megalakult a Nemzetközi Hidrológiai Szövetség (AIHS). 1920. április 2. f ÜADAYjenő (Budapest) hidrobiológus, akadémikus, a hazai állóvizek, mint pl. a Balaton, a Fertő-tó és az alföldi szikes vizek mikrofaunájának nemzetközi hírű kutatója. (* Búzamező, 1855. május 24.) május 1 3. t id. Lóczy Lajos (Balatonarács), földrajztudós, egyetemi tanár, az első magyar „mérnökgeológus”, a Balaton tudományos kutatási programjának irányítója. (* Pozsony, 1849. november 4.) május 24. A háború után Franciaország, Anglia, Olaszország és Románia képviselőiből újjáalakult a Duna-torkolati szakaszán 1856-tól működő Európai Dunabizottság. június 4. A Magyar Királyság képviselői aláírták az ún. trianoni békeszerződést. A magyarországi víziutak tervezett kapcsolódása a Monarchia vízút-hálózatához A trianoni békeszerződés utáni új politikai helyzetben időszerűtlenné váltak a háború előtt és alatt készített víziút-fejlesztési elképzelések 1920. június 4. A trianoni békeszerződés, mivel az új államhatárok számos folyót és csatornát kereszteztek, ill. érintettek, külön részben, a harmadik fejezetben, „VÍZREZSIM” cím alatt a 292. és 293. cikkekben határozta meg az utódállamok vízügyi kötelezettségeit. Ezen a napon kezdte meg működését a Duna- medence vízügyeinek egységes kezelése érdekében a trianoni szerződés alapján létrehozott Dunai Vízügyi Műszaki Bizottság (CRED), amelyet Magyarországnak az új határok megvonása folytán veszélyeztetett vízügyi érdekei védelmére hívtak életre. A Kis-Balaton lecsapolása... Ugyancsak tanulságos a Kis-Balaton lecsapolásának végrehajtása, amelynek következményei napjainkig hatnak. A Kis-Balaton egykor a Balatonnal egybefüggő vízfelületet alkotott, s a tó lényegi vízutánpótlását biztosító Zala folyó ezen keresztül táplálta a Balatont. Amikor az 1860-as években megkezdődött a Balaton vízszintjének szabályozása, s a siófoki vízleeresztő zsilip a korábbi 3-4 m-es vízjátékot a minimálisra szorította, a Kis- Balaton elmocsarasodása végérvényesen megindult. Lassan lefűződött a Balaton testéről, s így meg is szűnt közvetlen kapcsolata a tóval. Az 1920-as években végrehajtott Zala-szabályozással a Zala árvizei már nem
