Fejér László (szerk.): Vizeink Krónikája. A magyar vízgazdálkodás története (Vízügyi Múzeum, Levéltár és Könyvgyűjtemény, Budapest, 2001)
A dualista korszak vízügyeinek fejlődése
1909 A á A Dunavölgyi Főcsatorna torkolati szakasza Baja térségében 71 0 km2 érdekeltségi területen 1 909. július 10-én megalakult a Pestvármegyei Dunavölgy Lecsapoló- és Öntöző Társulat, amely feladatául tűzte ki a Dunavölgyi Főcsatorna (DVCS) megépítését és a hozzátartozó belvízcsatorna-hálózat kialakítását. A munkát 1912. szeptemberében indították meg, s 1 929-ben fejezték be Húsz évre szóló költségvetés Az 1908. december 22-én meghozott XLIX. te., az ún. „víziberuházási törvény” 20 esztendőre, összesen 192 millió korona költségkerettel biztosította a vízi utak fejlesztésére és a vízmosások megkötésére szolgáló beruházási program végrehajtását. A törvény alapján a Vág folyót állami kezelésbe vették és Komáromtól Zsolnáig terjedő szakaszának szabályozására 8,2 millió koronát irányoztak elő. Ugyancsak e törvény alapján fogtak hozzá a Sió mederszelvényének bővítési munkálataihoz is. Lényegében tehát a Duna és a Tisza Egy gátőr íróasztala a 20. század elején, ahogy az ma az Opusztaszeri Nemzeti Emlékhelyen felállított gátőrházban látható mellett a törvény a mellékfolyók (Kulpa, Dráva, Mura, Soroksári Duna-ág, Sió, Vág, Morva, valamint a Szamos, Bodrog, Sajó, Körös, Maros, Béga, Temes és ide tartozóan a Balaton) szabályozását is előírta. A tervezési és kivitelezési munkákra évente 7,5 millió koronát fordíthattak, valamint a teljes összeg 5%-át a törvény által nem nevesített kisebb folyók, vízfolyások szabályozására, ill. rendezésére lehetett igénybe venni. E rendelkezés módot adott arra, hogy szükség esetén a kisebb vízfolyások szabályozását is állami segítséggel végezhessék el. 1 909. március Tatabányán a rossz minőségű ivóvíz miatt tífuszjárvány tört ki, aminek következtében az összes kutat és a meglévő vízvezetéket lezárták. A város vízellátását a későbbiekben a környék karsztvizének aknával történő mesterséges feltárásával oldották meg. Ezt a módszert itt alkalmazták először Magyarországon. május Becsben megalakult a vizekkel foglalkozó szakemberek tudományos szervezete az Osztrák Vízgazdálkodási ügyes álét. május 7. Megkezdődtek a városligeti Széchenyi-fürdő 1913-ig tartó építési munkálatai. Részlet a budapesti Széchenyi fürdő belső csempe- burkolatának díszítő kerámia sorozatából június 1 1. * Bogárdi (Bogner) János (Torontáltorda) mérnök, akadémikus, a Vízrajzi Intézet igazgatója, a VITUKI főosztályvezetője, 1962-1979- között műegyetemi tanár, a hordalékképződés, -mozgás, -szállítás hidraulikai alapjainak kutatója, (f Budapest, 1998. november 18.) 1 909. december 18. Egyéves előkészület után az érdekelt ármentesítő és más vízitársulatok megalakították a Dunavölgyi Vízi Társulatok Szövetségét. Elnökké gr. Cziráky Bélát, a Rábaszabályozó Társulat elnökét választották.
