Fejér László (szerk.): Vizeink Krónikája. A magyar vízgazdálkodás története (Vízügyi Múzeum, Levéltár és Könyvgyűjtemény, Budapest, 2001)
A dualista korszak vízügyeinek fejlődése
1909-1911 1909. A Tisza ez évben meginduló kisvízi szabályozása során a tisza- vezsenyi gázló rendezésénél alkalmaztak először hosszabb szakaszon iszapoltató rőzsesátrakat, amellyel a kotrás révén előállított vízmélység rögzítését oldották meg sikerrel. A munkát Iványi Bertalan vezette, aki később a Tiszán mais követett kisvíz-szabá- lyozási rendszert tudományos alapossággal kidolgozta. Az osztrák-magyar államvasút-társaság resicai vasgyára - saját energiaigénye kielégítésének biztonsága érdekében - a Berzava völgyében öt évvel korábban kiépített erőművének teljesítőképességét is némiképp növelve Ferencfalvánál egy 27 m magas völgyzárógátat épített. 1910. november 8. * Dégen Imre (Miskolc), mérnök, c. egyetemi tanár, a vízügyi szolgálat főnöke 1955-1975 között, (t Gvöngyös, 1977. július 14.) Miskolc közüzemi csatornaművéhez csatolva elkészült hazánk első (nagyobb) biológiai szennyvíztisztító telepe. 1911. október 1. A közegészségügyi mérnöki osztály az Országos Vízépítési Igazgatóság felügyelete alól átkerült a Belügyminisztériumba, s ezt követően kilenc éven át a BM egyik osztályaként működött. Ezzel megszűnt a közegészségügy szoros együttműködése a kultúrmérnöki hivatalokkal. november 28. * Aldobolyi Nagy Miklós (Túrócszentmárton), geográfus, hid- rogeológus, főiskolai tanár. Tudományos munkásságot a talajföldrajz és a felszínkőzeti vizek, majd a hidrogeológia körében végzett, (f Szeged, 1973. április 4.) 1911. ősze A Soroksári Dunaágon épülő beeresztő zsilip és a budapesti kereskedelmi és ipari kikötő építkezésének igényeit kielégítendő, megszervezték a „Csepelszigeti Cementkísérleti és Anyagvizsgáló Állomást”, amelynek kutatási munkájában meghatározó módon vett részt Sajó Elemér és Lampl Hugó. 1911. A 35 203. sz. földmívelésügyi miniszteri rendelet a vízmosások megkötését, mint a kopárfásításhoz kapcsolódó feladatot, az erdészet hatáskörébe utalta. Korbély József társulati igazgató mérnök, a Tisza- szabályozás hidrológiai hatásainak és az árvízi előrejelzés elméletének kutatója Korbély József egy 1 909-ben írt tanulmányában kimutatta, hogy a Körös és a Maros nem csupán a Tisza tetőző árvízi magasságára van befolyással, hanem a tetőzés idejére is. A két folyó nagy áradásainál az árvíz Szegeden előbb tetőzik, mint Csongrádon A resiczabányai vízimű Az Osztrák-Magyar Államvasúttársaság felismerve a vízierők nag)> fontosságát, a nyugati, fejlettebb iparú országok példájára már egy évtized óta a birtokán lévő természeti vízierőket használja fel a resiczai vasgyár és bánya üzemének ellátására... Az ... Államvasúttársaságnak - hogy versenyképes legyen - gondoskodnia kellett, hogy a gőztermeléshez szükséges kőszén árátólfüggetlen állandó erőforráshoz jusson. Ugyanis az utóbbi években többször megismétlődött bányamunkás-mozgalmak, a munkaidő leszorításával és a bérminimumnak megszabásával az amúgy is nagy veszéllyel termelhető resiczabányavidé- kijó kőszén árát nagyon megdrágították. Hozzájárult még, hogy olcsó szállító eszközről is kellett gondoskodni, mert az Államvasúttársaság szerződésben biztosította a resiczabányai falepároló Uszályhoz kapcsolt cölöpverő berendezés munkában a balatoni mólók 1 900-as évekbeli építésekor 1911 júniusában megépült Tihanynál a Balaton északi felének első kőből készült személyhajó-kikötője. A balatoni kikötőépítési program munkálatait 1912-ig közvetlenül az Országos Vízépítési Hivatal irányította, majd a Balatoni Kikötők Felügyelősége folytatta az építési programot, amelynek során egymás után létesültek a legszebb balatoni kikötők. A Felügyelőség tevékenysége kiterjedt valamennyi vízépítéssel kapcsolatos kérdésre, beleértve a tó vízszintjének szabályozását is. részvénytársaságot, hogy nagymennyiségű fát bocsát a helyszínén rendelkezésére. A fának, távoli helyről közúti kocsikon való szállítása óriási összegekbe került volna úgy, hogy nem maradt más hátra, mint a vasút és viziút közötti választás. Minthogy pedig a viziút önként kínálkozott a vizierők kihasználásának szükségéből kifolyóan, a viziművet már ennek, a célnak is megfelelően építették ki. (Dieter János: A resiczabányai vizimű, 1912.)
