Fejér László (szerk.): Vizeink Krónikája. A magyar vízgazdálkodás története (Vízügyi Múzeum, Levéltár és Könyvgyűjtemény, Budapest, 2001)
A dualista korszak vízügyeinek fejlődése
1904 m 1905-1906 m 1906 1904. Szeged vízmüvének építése során a Szent István téren felépült Magyarország egyik első vasbetonból készített víztornya. Az 1000 m3-es műtárgyat Zielinszki Szilárd tervezte. Az országgyűlés által A Rábaszabályozó Társulat munkáinak befejezéséről, viszonyainak rendezéséről meghozott XXXIX. te. a Társulat alapszabályszerű feladatai közül törölte a Fertő-tó teljes lecsapolását. A budapesti Gellérthegy Szabadság-híd felőli lejtőjén üzembe helyezték a vízművek 17500 m5 térfogatú nyomáskiegyenlítő medencéjét. Ebben a medencében tárolták a Káposztásmegye- ren kitermelt vizet. Működtetésével a kelenföldi városrész és a Belváros vízellátása vált egyenletesebbé. Hazánkban ez volt az utolsó betonból készített nagy tároló. Ezt követően már vasbeton medencéket építettek. A falusi vízellátás két formája a századfordulón: a gémeskút és a szivattyús kút WALSER Ferenc szivattyúgyárának katalógusából 1 905. március 4. * Papp Szilárd (Eperjes), vegyészmérnök, 1931-től az Országos Közegészségügyi Intézet vezető munkatársaként a vízminőségvizsgálatok (vízanalitika, víztechnológia) kiemelkedő szakembere, szakcikkek, egyetemi jegyzetek írója, (f Budapest, 1974. március 31.) május Győr városa törvényhatóságának rendeletének megfelelően a Rába vizére alapozva elkezdték építeni a közterületek locsolására szolgáló külön vízhálózatot. Ez a később jelentősen bővített rendszer volt az ország első ilyen célú vízműve. november 5. * Horváth Sándor (Medgyes) folyammérnök, a Dunabizottság műszaki ov.-je, a Duna jégjárásának nemzetközi hírű kutatója, a hazai víziúthálózati fejlesztési koncepció kidolgozásának vezetője, a VITUK1 kutatási igh.-e. (j Budapest, 1980. január 19.) 1905. Japánban ez évtől kezdve képeztek először az egyetemen vízmémököket és csatornázási szakembereket. Megjelent Emszt Kálmánnak (1873-1957), a Földtani Intézet vegyészének tanulmányad Balaton fenékiszapjának és altalajának chemiai alkata címmel, amely az első részletes és tudományos elemzés volt a tó mederanyagának vegyi összetételéről. 1 906. január 21. * Bolberitz Károly (Budapest), oki. vegyészmérnök-közgazdász. 1948-ban került az OKI Vízügyi Osztályára, ahol vízkémikusként elsősorban a vízhigiéne, az analitika és a vízminőség-gazdálkodás kérdéskörével foglalkozott. Szakirodalmi munkásságának témái között meg kell említeni a speciális analitikai módszerek kidolgozását, az ipari szennyvizek minősítését és fürdővizek közegészségügyi vonatkozásainak vizsgálatát, (t Budapest, 1978. február 3.) június 13. * Rónai András (Nagyszeben), közgazdász, geológus, egyetemi tanár, 1938-1945. között az Államtudományi Intézet igazgatója, 1950-től a MÁFI osztályvezetője, az Alföld talajvíz-térképezésének irányítója, számos szakkönyv szerzője, a Hidrológiai Közlöny szerkesztőbizottságának évtizedeken át tagja, 1969-1985 között elnöke, (f Budapest, 1991. augusztus 13.) 1906. augusztus 1. Átadták a Hármas-Körösön, a tiszai torkolattól mintegy 5 km-re a bökényi vízlépcsőt és hajózsilipet, a Körös-csatornázás első létesítményét. Zsilipé a világon az első vasbeton zsilip volt, s Zielinszki Szilárd tervei alapján készült. A vízlépcső használatával 43 km hosszon, a később épült békésszentandrási duzzasztóműig lehetővé tették a 700 tonnás uszályokkal történő hajózást. A hajózsilip napjainkban már nem üzemel. Gonda Béla mérnök, a „Gazdasági Mérnök" c. lap alapító főszerkesztője A Kereskedelemügyi Minisztérium hajózási főosztályvezetője- ként 1905-ben elkészítette a budapesti kereskedelmi kikötő terveit. Elképzelésének vezérelve szerint egy vasúti pályaudvart és egy kikötőt kell a Csepel-sziget északi csúcsára telepíteni, és ezáltal a két legfontosabb közlekedési rendszer összeköthetővé válik 1 906. ősze Az addigi legnagyobb (5,8 km2 kiterjedésű) pontytenyésztő tógazdaságot létesítették Répássy Miklós tervei alapján az addig csak külterjes halászatra igénybe vett écskai Fehér-tavon, gr. Harnoncourt Félix birtokán.
