Fejér László (szerk.): Vizeink Krónikája. A magyar vízgazdálkodás története (Vízügyi Múzeum, Levéltár és Könyvgyűjtemény, Budapest, 2001)
A dualista korszak vízügyeinek fejlődése
1906 1906-1907 1907 Budapest-szolnoki hajócsatorna hossz-szelvénye A Földmívelésügyi Minisztérium folyócsatornázási osztálya Fekete Zsigmond vezetésével az ország 15 folyószakaszának közlekedési célú csatornázási terveit készítette el. Ezek közé tartozott a Dunát a Tiszával 24 zsilip segítségével összekötő Budapest-szolnoki hajócsatorna terve is. A nagyszabású víziútfejlesztési programot - amelyből a későbbiek során alig valósult meg valami - a víziszállítás akkori olcsósága indokolta 94 km hosszúságú Duna-Tisza csatorna vonalvezetése A hajócsatorna vízutánpótlását a Dunából tervezték megoldani, szivattyúk segítségével 1906. Darányi Ignác földmívelésügyi miniszter előző évi 16980. sz. rendelete alapján - Korbuly Mihály vezetésével - életre híviák „M. kir. Halélettani és Szennyvíztisztító Kísérleti Állomás”-t, amely az első kifejezetten vízminőségi kutatásokra és víztisztítási technológiák kidolgozására alapított szakintézmény volt Magyarországon. Az 1949-ig fennálló intézet szennyvízügyekben kezdettől fogva az elsőfokú vízjogi hatóságok szakértőjeként is működött. Ebben az évben helyezték üzembe a Rábán a szentgotthárdi kaszagyár vízerőművét (240 kW) és a Hernádon a felsődobszai vízerőművét (480 kW), valamint ugyanebben az esztendőben létesítette Kolozsvár városa a Hideg-Számos folyó völgyében (a hasonló nevű község határában) azt a 21 m magas gátas erőművet, amely mögött napi 50 ezer m3 víztömeget tároltak. Az erőmű által termelt energia fontos szerepet játszott a város vil- lamosenergia-ellátásában. 1906. Vas megyében egészen 1945-ig egyedül Bejcgyertyánosban volt vezetékes községi vízmű, amelyet ebben az esztendőben helyeztek üzembe. A megyében található városok sem bővelkedtek a vízművekben, mert 1945-ig csak Szombathelyen és Kőszegen üzemelt vezetékes vízhálózat. A Magyar Mérnök és Építész Egylet kiadásában Budapesten megjelent Hajós SámuelHidrometria című kézikönyve, amely a maga nemében nemzetközi viszonylatban is elsőrendű munka volt. 1 907. kora nyara _____ A Titellel átellenben fekvő Rezsőházánál (Rudolfsgnád) az ármentesítő töltéstestet keresztező nyomócső az aláüregelés következtében eltört és a töltés beroskadt. A 174 méterre kiszélesedett szakadáson betört dunai árvíz 82 kmz területet öntött el, s a községben közel 300 lakóépület dőlt össze. 1907L Üzembe helyezték Sátoraljaújhely, Eperjes és Zsolna városok vízmüveit. Jordán Károly a Hévízi-tó több száz pontján mélységméréseket végzett, amelynek alapján elsőként készítette el a tó mélységgörbéit. A kassai kultúrmérnöki hivatal működési területén hazánkban először kezdték alkalmazni a később általánosan használt drót- fonatos folyószabályozási műveket. Az Egyesült Államok szövetségi belügyminisztériumának felügyelete alá rendelve létrehozták a Lecsapolási Hivatalt (Bureau of Reclamation), amely gátakat, tározókat, lecsapoló csatornákat, drénhálózatokat és vízerőműveket kezelt szerte az USA területén.
