Fejér László (szerk.): Vizeink Krónikája. A magyar vízgazdálkodás története (Vízügyi Múzeum, Levéltár és Könyvgyűjtemény, Budapest, 2001)
A dualista korszak vízügyeinek fejlődése
1902-1903 1902. Kvassay Jenő a vízi utak fejlesztési terveinek kidolgozására, Fekete Zsigmond vezetése alá rendelve, megszervezte az Országos Vízépítési Igazgatóság Folyócsatornázási Osztályát. 1 903. május 2. * Lászlóffy (Böhm) Woldemár (Kolozsvár) mérnök-hidrológus. 1941-ben a kolozsvári kultúrménöki hivatal vezetője. A háború utáni tudományos tevékenysége elsősorban a hazai hidrológia fejlesztése területén maradandó, nevéhez fűződik a Vízrajzi Évkönyvek korszerűsítése, a Hidrológiai Atlasz közreadása, a hidrológia és a vízrajz történetének kutatása. 1944-1958 között szerkesztette a Vízügyi Közleményeket, fő műve A Tisza című monográfia. Számos hazai és külföldi kitüntetéssel ismerték el tudományos teljesítményét, (f Budapest, 1984. január 16.) szeptember 1 0. * Szádeczky-Kardos Elemér (Kolozsvár) geológus, geokémikus, egyetemi tanár, Kossuth-díjas akadémikus. Az őslénytan kivételével a földtan minden ágát magas szinten művelte. Foglalkozott az Alföld vizeinek osztályozásával, s ő volt az első karsztvíz-térkép összeállítója. Folyók kialakulásának kérdéseit is kutatta, (f Budapest, 1984. augusztus 23.) 1903. Megépült, s a következő esztendőben megkezdte rendszeres üzemét a Hernádra telepített 580 kW teljesítményű gibárti vízerőmű. Zielinszki Szilárd tervei alapján megépült az első magyarországi (és európai!) vasbeton szerkezetű víztorony Kőbányán, 350 m3- es térfogattal. A műtárgyat 1968-ban lebontották. A közegészségügyi mérnöki szolgálat elkészítette a Balaton-part első közműves csatornázásának tervét, amelyet a Balatonföldvári Fürdő Rt. rendelt meg náluk. A csatornákat napi 70 m3 szennyvíz elválasztó rendszerű elvezetésére méretezték. Az Ikva mentén, a kultúrmérnöki hivatal tevékeny közreműködésével megalakult a Kópházi Rétöntöző Társulat, majd ezt követte a nagycenki és a nagylózsi rétöntözések létrejötte. Jégtorlasz robbantása A Baja feletti Koppány átvágásban 1902. december 30. és 1903. január 7. között képződött dunai jégtorlasz magassága 3-6 méter volt, a parthoz közeli mintegy 30 méteres sávban pedig a jég vastagsága elérte a 8-13 métert is. A jégtorlaszt - Hajós Sámuel vezetésével - többnapi munkával, robbantással tudták csak elbontani. Ez volt az első alkalom, hogy a jégtorlaszokat sikerrel távolították el a robbantások segítségével. Baja és a Duna kapcsolata a 1 9. század végén A századforduló táján jelentősen segített a drén- csatornák kiásásában az alagcső árokásó gőzgép A folyómederben kialakuló, hajózást megnehezítő gázlók típusai Részlet BoGDÁnfy Ödön: „A természetes vízfolyások hidraulikája" című munkájából. BOGDÁNFY tudományos munkásságának elismerését jelzi, hogy amikor 1904-ben első alkalommal oktatták tantárgyként a budapesti Műegyetemen a hidrológiát, akkor egyetemi magántanárként ő kapta az előadói megbízást Sárosból Gellért Ha az egykori budai Sáros-fürdőből a 20. század második évtizedében megszülető Gellért-fürdőre gondolunk, nem állíthatjuk, hogy az azt megalapozó építészi pályázatokon elhamarkodott döntés született. A főváros 1903-ban hirdette meg a fürdő terveinek eszmei pályázatát, ezt követte az 1905-ös szűkebbkörű pályázat, amelynek „relatív” győztese ugyan Sterk Izidor volt, de a zsűri a továbbiakban javasolta számára a második helyezett Hegedűs Ármin - Sebestyén Artúr duóval való együttműködést. Ennek megfelelően 1909-ben már közösen mutatták be a részletes kiviteli tervet, amit újabb négy év várakozás követett, végre 1913-ban megkezdődött a kivitelezési munka. Ekkor már közel húsz év telt el azóta, hogy a Ferenc József-híd építkezéseivel kapcsolatban lebontották a Sáros-fürdő épületét. A fürdő építkezése egybeesett az első világháborúval.
