Fejér László (szerk.): Vizeink Krónikája. A magyar vízgazdálkodás története (Vízügyi Múzeum, Levéltár és Könyvgyűjtemény, Budapest, 2001)
A dualista korszak vízügyeinek fejlődése
MAGYARORSZÁG HALÁSZATI TÉRKÉPE SíUÁ'ZlA A Vízrajzi Osztály mérnöke, Viczián Ede és munkatársai vízsebességmérő készüléke használat közben A munkákat az ország vízerőkészletének felmérése érdekében folytatták a századforduló táján Tanulmányi mérések A Vízrajzi Osztály 1901-ben tanulmányi mérésekhez kezdett egy-egy kiválasztott hegy- (Gladna-patak völgye), domb- (Szernye-mocsár vidéke) és síkvidéki (Ferenc-csatorna térsége) területen a lefolyási tényező vizsgálatára. Ezek tekinthetők az első hazai hidrológiai kísérleti területeknek. A méréssorozatokat 1911. júniusában hagyták abba. Ugyancsak a vízrajzi szolgálat megbízásából fogtak hozzá első ízben - Pasteiner Dezső vezetésével - a Tisza lebegtetett hordalékának méréséhez. A négy mérési szelvényben végzett mintavételek elsősorban arra szolgáltak, hogy meghatározzák a víz öntözésre való alkalmasságát. m Tlir«a UqjNnr fnLlriii'j iittáaMc Budji|w«ten Halászati térkép a századfordulóról A térképen piros színnel jelöltek azok a folvószakoszok, amelyek valamilyen halászati társulat által használtak, a kék pöttyök a pisztráng költőtelepeket, a zöldek pedig a rendszeres tógazdaságokat jelentik .Miitafíptmaal __ Hnlnsaati ttirxalulek 9 Pisit rimy kolletrleprk • Hen,kaer*s tafaidwnift-sk tkunitmoU álló vizek 1901-1902 1901. július 31. * Papp Ferenc (Budapest) geológus, műegyetemi tanár. Egyik fő munkaterülete volt a hidrogeológia, ezen belül a főváros és környékénekgyógyforrásai, valamint a karszthidrológia. Nevéhez fűződik a Jósvafői Karszt- és Barlangkutató Állomás megszervezése, irányítása stb. 1959-1961 között a Magyar Hidrológiai Társaság elnöke volt. (f Budapest, 1969. január 8.) 1 902. január Tapolcán kútásás közben felfedezték a tavasbarlangot. A barlangot 1912-ben nyitották meg a nagyközönség előtt. február 27. * Bokor Mihály (Szeged), mérnök. 1950-1957 között a MÉ- LYÉPTERV vezető mérnöke, majd az OVF (OVH) főosztályvezető- jeként 1968-ig az ország árvízvédelmének, folyószabályozásainak egyik legfőbb irányítója. Különösen nagy szerepet játszott a korszak sikeres árvízvédekezéseinél, (f Budapest, 1990. március 25.) március 23. * Schmidt Eligius Róbert (Karánsebes) Kossuth-díjas bányamérnök és hidrogeológus. Az Állami Földtani Intézet vízföldtani osztályának vezetője, a mélyfúrások technológiájának és a kapott eredmények kiértékelésének kiemelkedő szakembere. Részt vett számos ipari-, ivó- és hévízkút telepítésében, (f Budapest, 1973. július 23.) június 25. Darányi Ignác földmívelésügyi miniszter a Fertő-tó geológiai és mezőgazdasági viszonyainak tanulmányozása érdekében Szon- tagh Tamás bányatanácsos vezetésével bizottságot alakított, amely jelentését még abban az évben letette megbízója asztalára. A bizottság szerint a Fertő-tó mintegy 350 km2-es vízvidékének lecsapolása nem érné meg a belefektetett pénzt, ugyanakkor a tó környékének vízrendezése elkerülhetetlen. 1902. A Békéscsaba község tulajdonában lévő 1 kmz-nyi szikes legelőterületet a földmívelési tárca költségén minta öntözőterületnek rendezte be az aradi kultúrmérnöki hivatal, ahol Cserháti Sándor irányításával a Növénytermelési Kísérleti Állomás (Magyaróvár) keretén belül működő Aradi Kirendeltség munkatársai a szikesek javítását kívánták megvizsgálni. A berendezett területen egyébként először 1907-ben végeztek öntözési kísérleteket Sigmond Elekvezetésével.
