Fejér László (szerk.): Vizeink Krónikája. A magyar vízgazdálkodás története (Vízügyi Múzeum, Levéltár és Könyvgyűjtemény, Budapest, 2001)
A dualista korszak vízügyeinek fejlődése
1900-1901 1900. Schumburg német orvos eljárást dolgozott ki az ivóvíz kémiai úton (órámmal) történő csírátlanítására. A művelet után a krómot semlegesíteni kellett, ezért az eljárás meglehetősen drága volt. Később a csírátlanítást a klórozással oldották meg. Kvassayjenő szerkesztésében első ízben jelent meg „A Duna- és Tiszavölgyi Ármentesítő Társulatokra vonatkozó statistikai adatok” című kiadvány, amely azt követően több-kevesebb rendszerességgel közreadta a társulatok műszaki-gazdasági tevékenységére vonatkozó adatokat. A parti tulajdonosokból álló Balatoni Halászati Társulat - megszüntetve a tó halállományát lerabló sokbérlős rendszert - az előző esztendőben megalakult Balatoni Halászati Rt.-nak adta 25 évre bérbe a tó kizárólagos halászati hasznosítását. A profitérdekelt vállalkozás az egyszerű halászati tevékenység helyett tudatos halgazdálkodást valósított meg. Működésének első évétől kezdve pontosan nyilvántartotta a fogási eredményeket és az éves halzsákmányt, s gondoskodott a süllőikrák gyűjtéséről és keltetéséről. 1900. ? * Tanay Jenő balneológus. 1930 táján a Mira gyógyvízüzem igazgatója, majd később a Gyógyvízkereskedelmi Vállalat műszaki vezetője volt. 1950-1960 között az FTV hidrológusaként tevékenykedett. Nevéhez fűződik a mohai Ágnes-, a kékkúti- és a parádi csevice ásvány- ill. gyógyvízforrások rekonstrukciója, (f ? 1965.) 1901. február 1 5. * Vázsonyi Ádám (Budapest) vízmérnök. Jelentős szerepet vitt a bajai Deák Ferenc-zsilip felújítási munkáiban, a békésszentan- drási vízlépcső építésének vezetésében, a hortobágyi öntözési program megvalósításában. 1951-ben az Árvízvédelmi és Folyammérnöki Hivatal műszaki főnöke, majd a VITUKI-ban az első vízgazdálkodási keretterv előkészítésének felelőse. 1963- ban megbízást kapott a vízügyi múzeum megszervezésére és vezetésére, (f Budapest, 1973. július 14.) 1901. április 24. v * Bélteky Lajos (Mándok), gépészmérnök, az első magyar kútsz- abvány, valamint a hazai törpevízművesítési program műszaki alapjainak kidolgozója, (t Budapest, 1980. december 12.) Szivattyútelepek A Feketekörösi Ármentesítő Társulat beruházásában 1900-ban megépült a hosszúfoki I.-es, valamint a Hosszúfoki Ármentesítő Társulat költségén a hosszúfoki II,-es gőzüzemű szivattyútelep, amelyek szükség esetén a hosszúfoki csatornarendszer belvizeit emelték át a Kettős-Körösbe. Az előbbi telep gépészeti berendezéseit az Első Brünni Gépgyár és a hazai Schlick cég szállították. Ugyancsak ebben az évben adták át rendeltetésének az Alsó-Fehér Körösi Ármentesítő, Belvízszabályozó és Vízhasznosító Társulat békési szivattyútelepét, amely az Élővízcsatorna alsó torkolatánál épült a Kettős-Körös mentén. A hazai belvízi szivattyútelepek gépeinek gyártásában jelentős szerepet játszott a Schlick-féle Vasöntöde és Gépgyár Rt ü? r- « é % Br. Eötvös Lóránd, aki híres „ingájá"-t első alkalommal a Balaton jegén alkalmazta. Célja a tó medre alatti kőzetek sűrűségének megállapítása volt A Balaton-kutatási munka keretében br. EÖTVÖS Lóránd megkezdte tudománytörténeti jelentőségű méréseit a tó jegén elhelyezett torziós ingájával. Az 1 904-ig tartó méréssorozatban Cholnoky Jenő volt segítségére Az Eötvös-féle graviméteres kísérletek által igénybevett műszerházat továbbtolják a Balaton jegén az 1901 januárjában
